Page 76 [76]
OCR
Az olvasmányok változása a Magyar Királyságban és Erdélyben gyülekezetre gyakorolt szellemi hatását, mert világosan kimondják, nem elég ismerni azt, hogy a papnak magának milyen olvasmányműveltsége volt. Tisztában kell lenni azzal, hogy milyen elvárások voltak vele szemben az egyháza részéről," milyen szerepet töltött be egyházi és világi normáknak a közösség felé történő közvetítésében," milyen volt a helyi kapcsolati rendszere," látnunk kell továbbá azt is, hogy milyen anyagi helyzetben volt," milyen ingóságok vették körül." Ha egy magyar királyságbeli falu XVIII-XIX. századi szellemi állapotáról írunk, indíthatjuk mondandónkat azzal, hogy tájékozódunk, más országok kis közösségei abban az időben milyen állapotban voltak. Természetesen nem a nagy könyvkiadói központok környékét kell vizsgálni, hanem olyan régiókat, amelyek az állami centrumhoz képest perifériának számítottak. Ha ilyen nézőpontot választunk (például Vendée vagy Gascogne Párizshoz képest), akkor a magyar királyságbéli állapotok nem féltétlenül állítandók pellengérre. Csak néhány példát említve a frissebb szakirodalomból, idézem Skóciát"? vagy Walest,"" de Itália egyes részeit," vagy egyes francia??? és spanyol területeket. Ezeken a területeken is jelentős részben analfabéta lakosság élt még a XVIII. század második felében is, vagyis ha valaki az írástudatlanság történetét kutatja, akkor bőven talál forrást. Erre a kérdésre csak azért utalok, mert a zalai falvak műveletlenségéről a kiváló történész, Ióth István György sokat rt. Túl sokat is ahhoz, hogy igazolni látszik a felületes nyugat-európai szakemberek által kedvvel emlegetett tételt a közép-európai területek szellemi elmaradottságáról (ami igaz is lehet, ha egy itáliai könyvkiadó várost hasonlítunk egy vasi vagy zalai faluhoz). Ráadásul fontos arra is figyelni, hogy az olvasni és írni nem tudó népesség ismereteinek jelentős része mégis az írott szövegekből származik, csak szóbeli vagy képi információk révén tesznek szert erre a tudásra. Kristóf Ildikó többféle forráscsoportot elemezve alakított ki egy másik képet ugyanarról a közösségről, vagy éppen ugyanarról a művelődéstörténeti jelenségről." Arról se feledkezzünk el, hogy milyen súllyal volt jelen a képi ismeretközvetítés a közösségek írástudatlan része számára. 344 Vö. GÁRDONYI M. 2013. 34 V6. Gézsy Z. 2013. 346 V6. Min arik 2013; HorvAtu J. 2021; Heeyi 2021. 347 BARTH 2019. 348 Vö. GYÖNGYÖSSY 2021. 34 TowsEY 2010. 350 HARMs-RAYMOND-SALMAN, eds., Not Dead Things, 2013. 351. ANELLI-MAFFINI-VIGLIo 1986. RICHTER 1987. LôPez-Vipriero-CÂTEDRA 1998. 354 TórnH I. Gy. 1993; TórH I. Gy. 1996; TórH I. Gy. 1996 a; TórH I. Gy. 1996 b; TórH I. Gy. 1996 c; Toru I. Gy. 1999; Totu I. Gy. 2004; T6TH I. Gy. 2005; Toru I. Gy. 2005a. 35 KRISTÓF 1990; KRISTÓF 1995; KRISTÓF 2002; KRISTÓF 2008; KRISTÓF 20082. S 35. 8 353 74
