Oldal 75 [75]
OCR
Az olvasmányok változása a Magyar Királyságban és Erdélyben filológiai jellegű kutatása számos modern módon végzi, élve a kutatást segítő technológiai háttér (Information Technology) előnyeivel is. Így könnyebben lehetővé válik egy-egy falu társadalmának, belső kulturális életének megközelítése. És ez a kultúra soha nem egyszerűen néprajz. A néprajztudomány ma egyik meghatározó műhelye éppen a falusi közösség és annak lelki, gazdasági és jogi vezetői közti kapcsolatokra koncentrál. Gondoljunk csak éppen az ilyen tematikájú konferenciákra, , Alsópapság, lokális társadalom és népi kultúra a 18-20. századi Magyarországon," , Papok a 18-20. századi lokális közösségekben" "" illetve a Bárth Dániel vezette kutatócsoport eddigi kiadvanyaira.*** De a kutatás kilép a faluból, követi azoknak az értelmiségieknek az útját, akik odaérkeztek, és beérünk a közeli városba — nem mindegy, milyen közel van, abban milyen iskolák vannak, ki azoknak a fenntartója, milyen szellemiségűek —, a helytörténetet szűk regionális témává válik, és ezen keresztül lesz nemzetivé.?? Nem csupán a történeti időkben, hanem napjainkban is egy-egy közösség mentalitását jelentős mértékben meghatározza a helyi kultusz jellege, konkrét gyakorlása (nyilván az ide érkező idegenekre ez nem igaz, viszont ez az egyik oka annak, hogy a más kulturális hagyományokkal rendelkező tömeg (és nem egyesek külön-külön) soha sem fog beilleszkedni az európai társadalmakba). Ezt a tényt éppen egy liturgiatörténeti friss kutatás igazolta: egy-egy liturgikus hagyomány földrajzi elterjedtségét a nyugati kereszténység területén lefedi a társadalmak mai szociológiai kutatásokkal igazolt mentalitástérképe." Ebből az is következik, hogy a XVIII-XIX. századra vonatkozó falutörténeti kutatásokban külön figyelmet kell fordítani arra, hogy annak az egyházi közigazgatási egységnek, amelyhez tartoztak, milyen a szellemisége. Szerencsések vagyunk abból a szempontból, hogy az egyháztörténeti kutatások napjainkban virágkorukat élik, és a Veszprémi Főegyházmegye — ahova a vizsgált falu, Zalamerenye tartozott — felelős vezetői, intézményeinek meghatározó egyéniségei komolyan veszik a hagyományosan erős történeti kutatások művelését." Mostani témánk módszertani megközelítését is nagyban segítik azok a kötetek, amelyek a török kiűzését követő másfél évszázad katolikus újjáéledését tárgyalják, ? és külön is, amelyik a Veszprémi Egyházmegye alsó papságát monografikus szinten mutatja be."? Azért fontosak számunkra ezek a munkák ahhoz, hogy megítélhessük egy-egy pap műveltségét, illetve a tárgyak kezelésének mikéntje, amelyhez persze társulnak olyan szemléleti tartalmak, ... a válasz inkább pozitív." Lásd még SZEKERES 2002. 336 BArtH D., szerk., Alsópapság. . ., 2013. 3987 BArTH D, szerk., Papok..., 2021. § Csak két példa: BÁRTH D., szerk., Alsópapság. . ., 2013.; BÁRTH 2019. A Csörsz Rumen István vezetésével működő , Nyugat-magyarországi irodalom 1770-1820” kutatöcsoport több konferencián érintette ezt a kérdést. Egy jól hasonlítható esettanulmány: CsELENDÓ 2011. 1 FöLpvÁRY M. I. 2012, I-VI. közlemény. 3" A Veszprémi Egyházmegye múltjából című sorozat folytatódik, jelentős forráskiadási tevékenység zajlik, a Főegyházmegyei Levéltár (VFL) sok dokumentuma az interneten is elérhető. Aktív, fiatal, friss szemléletű kutatói gárda végzi ezt a munkát. Forcé A.-G6zsy, szerk., Katolikus egyházi társadalom, 18. század, 2019. 383 DÉNESsI 2006. Le a we we 42 we 73
