Page 75 [75]
Az olvasmányok változása a Magyar Királyságban és Erdélyben
filológiai jellegű kutatása számos modern módon végzi, élve a kutatást segítő tech¬
nológiai háttér (Information Technology) előnyeivel is. Így könnyebben lehetővé válik
egy-egy falu társadalmának, belső kulturális életének megközelítése. És ez a kultúra
soha nem egyszerűen néprajz. A néprajztudomány ma egyik meghatározó műhelye
éppen a falusi közösség és annak lelki, gazdasági és jogi vezetői közti kapcsolatokra
koncentrál. Gondoljunk csak éppen az ilyen tematikájú konferenciákra, , Alsópapság,
lokális társadalom és népi kultúra a 18-20. századi Magyarországon," , Papok a 18-20.
századi lokális közösségekben" "" illetve a Bárth Dániel vezette kutatócsoport eddigi ki¬
advanyaira.*** De a kutatás kilép a faluból, követi azoknak az értelmiségieknek az út¬
ját, akik odaérkeztek, és beérünk a közeli városba — nem mindegy, milyen közel van,
abban milyen iskolák vannak, ki azoknak a fenntartója, milyen szellemiségűek —, a
helytörténetet szűk regionális témává válik, és ezen keresztül lesz nemzetivé.?? Nem
csupán a történeti időkben, hanem napjainkban is egy-egy közösség mentalitását je¬
lentős mértékben meghatározza a helyi kultusz jellege, konkrét gyakorlása (nyilván
az ide érkező idegenekre ez nem igaz, viszont ez az egyik oka annak, hogy a más kul¬
turális hagyományokkal rendelkező tömeg (és nem egyesek külön-külön) soha sem
fog beilleszkedni az európai társadalmakba). Ezt a tényt éppen egy liturgiatörténeti
friss kutatás igazolta: egy-egy liturgikus hagyomány földrajzi elterjedtségét a nyuga¬
ti kereszténység területén lefedi a társadalmak mai szociológiai kutatásokkal igazolt
mentalitástérképe." Ebből az is következik, hogy a XVIII-XIX. századra vonatkozó
falutörténeti kutatásokban külön figyelmet kell fordítani arra, hogy annak az egyházi
közigazgatási egységnek, amelyhez tartoztak, milyen a szellemisége. Szerencsések
vagyunk abból a szempontból, hogy az egyháztörténeti kutatások napjainkban virág¬
korukat élik, és a Veszprémi Főegyházmegye — ahova a vizsgált falu, Zalamerenye
tartozott — felelős vezetői, intézményeinek meghatározó egyéniségei komolyan veszik
a hagyományosan erős történeti kutatások művelését." Mostani témánk módszerta¬
ni megközelítését is nagyban segítik azok a kötetek, amelyek a török kiűzését követő
másfél évszázad katolikus újjáéledését tárgyalják, ? és külön is, amelyik a Veszprémi
Egyházmegye alsó papságát monografikus szinten mutatja be."? Azért fontosak szá¬
munkra ezek a munkák ahhoz, hogy megítélhessük egy-egy pap műveltségét, illetve a
tárgyak kezelésének mikéntje, amelyhez persze társulnak olyan szemléleti tartalmak, ... a válasz inkább pozitív."
Lásd még SZEKERES 2002.
336 BArtH D., szerk., Alsópapság. . ., 2013.
3987 BArTH D, szerk., Papok..., 2021.
§ Csak két példa: BÁRTH D., szerk., Alsópapság. . ., 2013.; BÁRTH 2019.
A Csörsz Rumen István vezetésével működő , Nyugat-magyarországi irodalom 1770-1820” kutatöcsoport több
konferencián érintette ezt a kérdést. Egy jól hasonlítható esettanulmány: CsELENDÓ 2011.
1 FöLpvÁRY M. I. 2012, I-VI. közlemény.
3" A Veszprémi Egyházmegye múltjából című sorozat folytatódik, jelentős forráskiadási tevékenység zajlik, a Főegy¬
házmegyei Levéltár (VFL) sok dokumentuma az interneten is elérhető. Aktív, fiatal, friss szemléletű kutatói
gárda végzi ezt a munkát.
Forcé A.-G6zsy, szerk., Katolikus egyházi társadalom, 18. század, 2019.
383 DÉNESsI 2006.
Le
a
we
we
42
we
73