Az olvasmányok változása a Magyar Királyságban és Erdélyben
országáról szólót. Emellett Nagy Gergely evangéliumkommentarjat, egy Pázmány
Péter-kötetet, és a Lakatos István olvasmányai kapcsán is említett Mathias Faber egy
beszédgyűjteményét.
Amint már említettük, a székelyföldi plébániákon a világi papi teendőket nagyon
gyakran a terület ferences kolostoraiban élő testvérek látták el. Az ő olvasottságukról
a csíksomlyói rendház könyvtárának összeírásai"! nyújtanak képet, mint potenciális
műveltségről. Az említett Köszvényesi Miklós (71711) is ferences volt. Halálakor felje¬
gyezték 14 könyvének címét." Az eddigieken túl az jellemzi a kis gyűjteményt, hogy
megjelennek Temesvári Pelbárt (1435—1504) és Laskai Osvát (1450 körül-1511) be¬
szédgyűjteményei is a könyvek között, vagyis nagyon régi, XVI. szazad eleji könyvek.
Úgy gondoljuk, ha komolyan elemezzük Lakatos István könyvtárának anyagát,
és ehhez hozzávesszük a csíksomlyói ferences rendházban 1727-ben összeírt, 14
megnevezett testvér? cellájában talált könyveket, akkor ezek komplementer hal¬
maza mentén egy ideális — de azt hiszem, soha nem létezett — plébánosi erudíciót
vizionálhatunk.
Egy zalai falu könyves műveltsége
a török hódoltság utáni másfél században?"
A neves történész, Benda Kálmán munkásságát végigkísérte a helyismereti irodalom
nyomon követése. Rendszeresen összefoglalta véleményét erről a mindenki számára
megkerülhetetlen irodalomról. És valóban, ha nincsen színvonalas és megszakítá¬
sok nélküli helytörténetírás, akkor az országos, nemzeti, vagy éppen transznacionális
történetírásnak nincsen mit összefoglalnia. Már ha ez utóbbi olvassa egyáltalán az
előbbit, vagy éppen olyan témáról ír, amikor a helyi ismeretek is szükségesek egy
összefoglaláshoz (nem mindig van ez így). Minden nemzeti történetírásban voltak és
vannak korszakok, amikor a hétköznapi élet történetére esik a figyelem. Inspirációt
akar nyerni a politikai, vagy éppen a gazdaságtörténeti folyamatok megismerésében
biztos tampontokhoz jutni. Az Histoire de la vie quotidienne, Alltagsgeschichte (a min¬
dennapok története) után ma — hiszen ha másképp mondjuk, újnak is beállíthatjuk
—a,mikrotérténelem” a kulcssz6.°* Ezeket a hétköznapokat napjaink magyarországi
331 Zvara, ADATTAR 19/3, 2008, 44-92.
332 Bird Gy.-Monok-Verok, ADATTAR 16/5, 2018, 186-187.
333 Csiksomlyé, 1727: Monox—Zvara, KrF XI, 2001, 82-95.
534 Ez a fejezet Monok 2021b bevezetőjének átszerkesztett változata.
SZEKERES 2005, 234. egy szempontból ,igen"-nel válaszol arra a kérdésre, van-e még mikrotörténelem?: , Ha
viszont azt mondjuk, hogy a mikrotörténelem egyfajta érzékenység, jól meghatározható figyelem, a történeti