Oldal 73 [73]
OCR
Az olvasmányok változása a Magyar Királyságban és Erdélyben feltehetően a Collegium Pazmanianumban tanult Bécsben. Erős a gyakorlati teológiai rész a könyvtárában, jelentős kézikönyvek álltak rendelkezésére, olyanok, amelyeknek a szerzője maga is gyakorló világi pap volt, vagy karrierje egy részében volt az. A kifejezetten színvonalas egyházi beszédeket tartalmazó gyűjteményi rész is mutatja használójuk felkészültségét. A könyvek tulajdonosának életútjából is következik — egyházi gyakorlati ügyeket is intézve —, hogy azt a jogi környezetet, amelyben mozognia kellett, törekedett megismerni. Erre a gyakorlatiasságra utalnak olyan könyvek is, amelyek egy falusi plébánosnak jól jöhetnek, mint a szakácskönyv, az álomfejtő, kisebb sebek, betegségek ellátásához szükséges tanácsokat tartalmazó kiadványok. Itt említhető zenei könyvecskéje is. Tudva történetírói hajlamát és teljesítményét, meglepőnek mondható a historikus irodalom szerény volta. Határozottan érdekes része könyveinek a XVI. századi humanizmus jeles képviselőinek jelenléte, olyanoké, akik maguk is gondolkodtak a tudás és műveltség, adott esetben a kifinomult nyelvi ismeretek végső céljáról. A megoldást pedig részben vagy egészben az elmélyült hitben találták meg, illetve eljutottak egyfajta kegyességig a gondolkodásban. Az erkölcsteológiai alapművek mellett ott van néhány fontos morálfilozófiai mű is. Az említett földrajzi játékot tartalmazó könyv pedig kifejezetten meglepő egy erdélyi kis faluban, mutatja a plébános értelmes időtöltésre való törekvését. Továbblépve a székelyföldi papok olvasmányairól fennmaradt más emlékekre, azonnal meg kell említeni azt a tényt, hogy Lakatos Istvánéhoz mérhető nagyságú olvasmányjegyzéket nem ismerünk a XVIII. század első feléből. Az övével kortárs feljegyzés a csíkszentmihályi plébános, Sándor István könyveit sorolja fel a XVII. század legvégén. Persze csak azokat, amelyek a csíksomlyói ferenceseknek jutottak a hagyatékából. Magyar biblia, két Pázmány Péter-mű, egy kétsz4z éves Polyanthea és egy bizonytalanul azonosítható zsoltármagyarázat. Mindez egy Szent Ágostonkötetbe beírva.?7 A székelyföldi római katolikus plébániai könyvtárak 1750 előtti jegyzékei kevés kivétellel csak szerkönyveket sorolnak fel, az evangéliumok kivonatait, szentek életét és egy-két beszédgyűjteményt (Pázmány Péter, Illyés András, Illyés István). A gyergyóalfalusi plébánián ennél azonban több könyvet őriztek. Ezt részben egy kölcsönzési (1705, Köszvényesi Miklós ferences atya), és egy adományozási (1713, Antalfi János)? jegyzékből tudjuk. A felsoroltakon túl még további magyar szentbeszédek a jelzett szerzőktől, és a Lakatosnál említett spanyol jezsuiták latin sermones kötetei közül néhány. Nem sokkal többet tudunk meg Szebelenyi Bertalan (f1707) altorjai plébános (Szent Miklós-templom) kölcsönzött könyveiről sem." Gróf Kälnoki Sämueltöl kerte kölcsön Szent Ägoston szentiräs-magyaräzatait és az Isten 326 Monok-NEMETH (ViskoLcz)-VArGA A., ADATTÁR 16/3, 1994, 288. 327 Birö Gy.-Monox-VERöK, ADATTÄAR 16/5, 2018, 185-226. 38 Bird Gy.-Monox-VEr6x, ADATTAR 16/5, 2018, 185-186. 329 Bird Gy.-Monox-VEr6x, ADATTAR 16/5, 2018, 187. 330 Monox—NEMETH (Viskoicz)-Varca A., ApaTTAR 16/3, 1994, 192-293. 71
