Oldal 68 [68]
OCR
Az olvasmányok változása a Magyar Királyságban és Erdélyben Viatoris christiani Raphael, suggerens documentorum moralium numerum 33 trigesies ter acceptum, ad honorem 33 Christi viatoris annorum...), amelyet Johannes Christophorus Cosmerovius is kiadott Bécsben (1671). Azt gondolom azonban, hogy gondolhatunk nem katolikus szerzőre is — Erdélyben nem ritka, hogy egyes kegyességi művek felekezetektől függetlenül használatban voltak —, így a fiatalon meghalt humanista Otto Casmann (1562-1607) Majna-Frankfurtban négyszer is megjelent müvere (16051610), amelynek cime kôzelebb all az elébbihez: Vade mecum cara pietas et rara caritas. A steinfurti gimnasium illustre ennek a természetfilozofusnak kdszonheti rangjat, aki ugyan elhagyta a katolicizmust mint felekezetet, filozófiai műveiben konfesszionálisan arctalannak mondható. Vade mecumát már a leghíresebb műve után írta, nyilván szoros összefüggésben annak szemléletével ( Psychologia Aníhropologica, sive docírina animae Humanae, 1595). Lakatos összeiräsäban a „Tractatus methodus passionem” szavakkal jelzett könyv viszont csak Kaspar Druzbicki (1590-1662) lengyel jezsuita, aszketikai író műve lehet," amelyet a majdani csíkkozmási plébános tanulmányai idején vehetett meg, és a ,Miracula Francisci Xaverii” tétel is egyértelmtien azonositható. Francisco de Xavier (1506-1552) életének csodait a jezsuita Leonhard Bachin (1602-1665) mutatta be ilyen cím alatt a hívő közösségeknek. A , Zodiacus Marianus" cím többféle kiadványt takarhat, kultikus üzenete azonban egyértelmű. A lambachi bencés rendház — Severinus apát, vagyis Max Karl Blass (1651-1705) - ältal iratott Gloriosus coronatae in coelis virtutis Zodiacus tum sanctorum Mariae cultorum exemplis... (Linzben jelent meg többször a XVII. szäzad vegen). Fontos tudni e mü kapcsän, hogy a Märia-kultusz nem egyszerüen a Magyar Kirälyság katolikus főrendjeinek elképzelése volt az ország egysége elvi alapjainak a lerakására, hanem a XVII. század elejétől a Habsburg-udvar programja a leendő Habsburg Birodalom országai számára. Lambach adminisztrálta a schlierbachi cisztercita rendházat is a Traunviertel rekatolizálása, vagyis 1620 után. Újjáépítése az 1670-es évek elejétől kezdődött, és mintegy negyven év alatt fejezték be a közösségi terek egységes ikonográfiai programjára is ügyelve. Ennek központi eleme a Mária-kultusz (nem csupán a kerengő, hanem a díszterem is kifejezetten hangsúlyozza ezt). Magyar művelődéstörténeti szempontból nem érdektelen tudni, hogy Esterházy Pál nádor a törökök által lerombolt Kisboldogasszony (Kleinfrauenhaid) Mária-kegyhelyét a lambachi bencésekre bízta, Severin Blass apáttal közvetlen kapcsolata is volt." Lehet ugyanakkor a Lakatos által jelölt tétel Mykolas Ginkeviéius (1594—1663) lengyel jezsuita miive is, a Zodiacus stellarum XII. series ambiens Mariam seu commentarii in Salve Regina Canticum XII. Matris Virginis SS. titulos continens, respondentes sex praecipuis solemnitatibus ejusdem... egy korai kiadása (a XVIII. század elején többször kiadták). Megjegyzésként említem, hogy a schlierbachi díszteremben lévő, a keresztény egyház 309 Lublin, Georg Förster, 1652. 310 KEPLINGER 2005, KEPLINGER 2008, KEPLINGER 2009. 311 TLevelezésük Lambachban, Benediktiner Stift, Archivum, Schuberband 184 D. III/2. 66
