Page 64 [64]
Az olvasmányok változása a Magyar Királyságban és Erdélyben
akinek majd vissza kell adni. A saját műveit az első jegyzéken belekeverte a többi
könyv közé, majd ezt a jegyzéket a második összeírásban tisztázta, tematikusan el¬
rendezte a könyveket. A harmadik összeírás ehhez képest további — később bejegy¬
zett — tételeket is tartalmaz, igaz, hiányoznak tételek a második összeíráshoz képest.
A harmadikban újrarendezte saját írásait, ezért más sorrendben tünteti fel azokat."
A nem kicsiny gyűjteményben feltűnnek olyan jegyek, amelyek az erdélyi könyvtá¬
rakat általánosságban is jellemzik a kortárs magyar királyságbeli bibliotékákkal ösz¬
szehasonlítva. Az egyik ilyen a kéziratok viszonylag nagy száma. A leginkább zavarba
ejtő — abból a szempontból, hogy megmondjuk, mi is lehet ez — egy , Testamentum
scriptum" tétel. Lehet ez akár egy középkori kódex, de akár egy nyomtatvány má¬
solata is. Láthatóan iskolai évei óta megőrzött minden könyvet. Ez lehet a kézira¬
tos prosodia és rhetorica, és a ,Compendium paedagogiae et concionum scriptum” tételt
sem tudjuk másként értelmezni, mint hogy ez egy, a papneveldében lejegyzett be¬
szédminta-gyűjtemény. A papi pályára készüléskor másolhatta a lelki gyakorlatokat
(exercitium spirituale), a Jézus üdvtörténeti helyével kapcsolatos elmélkedést (szegletkő
— lapis angularis) és a fényről és sötétségről (/ux ez tenebrae) szóló szövegeket. A , decor
Societatis Jesu” című kézirat szólhat valakiről, aki a Jézus-társaság díszévé vált, de a
cím megengedi, hogy akár más, a tartalomra utaló értelmezést adjunk neki. Lakatos a
kéziratok közt említ egy tételt , Serapbin Sz. Ferencz eleteröl halalarol", amelyről ugyan
kifejezetten nem mondja, hogy , scriptus", de vélhetően az volt." Már egyházi hivatali
idejéhez kötődhet a levélírás formáiról szóló manuscriptum, illetve a jogi eljárásokról
szóló is (processus juris). Biztosan kéziratos volt a szakácskönyve, és a magyar nyelvű
álomfejtő könyvecskéje is.
A másik erdélyi jellegzetessége a kis könyvtáraknak a magyar nyelvű könyvek
nagyobb aránya. A latin-magyar szótár (Szenci Molnär Albert (1574-1634)) mel¬
lett ábécés könyvecske, álomfejtő és szakácskönyv. Egy csízió, egy nagyszombati és
egy erdélyi kalendárium. Két históriás könyv — nem címmel vagy szerzővel említve.
Énekes- (egy Kajoni Janos (1629-1687), és egy ,djtatos regi énekek", talán kézirat) és
imädsägoskönyvek (Päzmäny Peter (1570-1637) &s Kopcsänyi Märton (1579-1638)),
és az ehhez hasonló műfajú äjtatos kiadvänyok. Ilyen az „Uri társ" című, amely min¬
den bizonnyal a pozsonyi jezsuiták által kiadott könyvecske (1639, RMNy 1787),
és nem a hasonló című kálvinista kiadványok közül valamelyik. A , Lelki Orvosság"
címmel jelzett is jezsuita publikäciö volt (Pechi Lukäcs (1548-1606), RMNy 810). A
csíksomlyói , Lelki kard" (1680), Illyes Istvän (1650-1711) „Le/ki zej” cimü katekizmu¬
sa, Giovanni Bona (1609-1674) magyar forditäsa Tarnöczy Istvän (1626-1698) ältal
(Menyben vezetö kalauz..., Nagyszombat, 1675), Illyes Andräs (1639-1712) püspök
„Keresztyeni elet tüköre" (Nagyszombat, 1682) &s szentbeszedgyüjtemenyek (Káldi
38 A három jegyzéket együtt, javított olvasatban lásd: GORDÁN-MoNnoxk, ADATTÁR 16/7, 2022, 105-125.
299 Szent Ferenc életéről rengeteg kézirat maradt fenn (II. Rákóczi Ferencnek is volt ilyen, lásd ennek elemzését,
GYULAI 2009, Nr. 3, 6.), népénekek is születtek róla, amelyek másolatban terjedtek (DÉKÁNY 2015). A bécsi,
latin nyelvű Szent Ferenc-életrajzok nem jöhetnek szóba, mert Lakatos latinul idézte volna azokat.
62