Oldal 62 [62]
OCR
Az olvasmányok változása a Magyar Királyságban és Erdélyben és a különböző látogató személyek más és más módszert követtek az eljárásban. A hivatalos kérdőpontok ugyan hasonlók voltak, a látogató és kérdező szorgalma, elkötelezettsége (zeluma) és műveltsége azonban többféleképpen hasznosítható dokumentumot eredményezett.’** Az erdélyi római katolikus egyházlátogatások is különbözőek. A Sorger Gergely (1665?-1739) erdelyi püspöksege (1730-1739)?® és Klobusiczky Ferenc (1707-1760) transzilvän szolgälata (1741-1748)°° alatti vizitäciök is elternek egymástól az egyes plébániákon tapasztaltak részletezésében. A székelyföldi plébániák szolgálati ellátásában a ferences rend jelentős szerepet vállalt. Ennek megfelelően, miután nem is lehetett tulajdonuk, külön a plébános könyvei sem kerülhettek összeírásra. Szerencsére a csíksomlyói rendház könyveinek összeírásakor több szerzetesi cellában külön is feljegyezték az éppen az illető dazernél olvasásra lévő köteteket," ezzel tehát kiegészül az a forrásanyag, amely csak sporadikusan áll rendelkezésünkre az 1750 előtti időkből. Erdélyben nem is tudunk olyan példát említeni, hogy egy, a falu lelki szolgálatát ellátó ferencesnek könyveit írták volna össze. A Magyar Királyságban sincsen sok példa, hacsak a ferences atya hosszú ideig a faluban nem maradt.?" Apró lépésekben ugyan, de megismerjük a különféle plébániákon máig megőrzött régi könyveket (Gyergyószentmiklós, Karcfalva, Székelyszenttamás, Székelyudvarhely Szent Miklós- plébánia stb.). A tulajdonosi bejegyzések áttekintése egy-egy kis gyűjteményben jó kiegészítő anyagul szolgál a falvakban a híveket szolgáló papok, szerzetesek olvasmányműveltségének megítélésében. Alapvetően azonban ki kell emelnünk a paphiänyt, és azt a jelenséget is meg kell említeni, hogy a székelyföldi diákok, amikor papi pályára készülvén Nagyszombatba, Győrbe, Pozsonyba vagy éppen Kassára kerültek, nagyon sok esetben nem tértek vissza a kibocsátó közösségükbe, a Magyar Királyság töröktől felszabadított — ugyancsak paphiánnyal küzdő - területein maradtak. Mostani írásunkban a Diploma Leopoldinum után megváltozott mozgástérrel rendelkező katolikus egyház alsó papságának olvasmányaira vonatkozó források áttekintését tűztük ki célul. A gondolatmenet vázlat, néhány konkrét példával. Az erdélyi katolikus hívők helyzete a fejedelemségben Bornemisza Pál püspök távozásától (1556) lényegében Illyés András hivatalba lépéséig (1696) nagyban függött attól, hogy a katolikus hierarchia szervezett erejének támogatását hiányolniuk kellett. Voltak kinevezett címviselők, a tényleges mozgásteret a mindig változó aktuális politikai helyzet szabta meg. Az Erdélyi Katolikus Státus működése (1653-tól) és az 284 Monok 1998; Monok 2000; DÉNEsIi 2006, 56-90. 285 Kovács A.Kovács Zsott, szerk., Erdélyi római katolikus. . ., 2002.d 286 Az egyházlátogatási jegyzőkönyvek első olvasatát kéziratban Kovács András bocsátotta rendelkezésemre. 287 Tlyen Csiksomlyé, 1727: Monox—Zvara, KtF XI, 2001, 82-95. Ilyen például Milosevich Márk (1714-1747 után) horvát származású ferences, a budai rendház tagja, aki Tökölön a plébánosi teendőket látta el 1745-tól (Lenti István (1697-1760; PFEIFFER J. 1987, 153-154.) iktatta be hivatalába). 1747-ben hét könyvét említik, , et alios pro usu necessarios" Veszprém, Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár, A 8. 4. Visitatio Canonica Districtus Budensis, 1747, 374. A Pécs vagy a Veszprém egyházmegyei canonica visitatio jegyzőkönyvekből ezt tételszerűen is követhetjük: Gözsy-Varca Sz., kiad., Visitatio canonica..., 2018., Örnöc 1991-1998. Läsd még Pfeiffer János kiváló életrajzi lexikonát (PFEIFFER J. 1987.). 289 60
