Oldal 54 [54]
OCR
Az olvasmányok változása a Magyar Királyságban és Erdélyben alapján biztosan mondhatjuk, hogy nem az apjától örökölt könyveket látjuk felsorolva. Sokkal érdekesebb a Nádasdy IV. Ferenc (1660 körül-1722) haläla utäni könyvöszszeírás. A fejléc egyértelművé teszi, hogy a család könyvei közül az elhunyt Ferenc rendelése szerint Nádasdy V. Ferenc Lipót (1708-1783) intézkedik arrél, hogy a felsorolt művek a lékai ágostonosoknak adassanak át. 614 könyvet sorol fel a katalógus," amelynek szerkezete arról tanúskodik, hogy nem egyetlen könyvtárszobából kellett összeírni a köteteket, hanem több helyről. Három nagyobb egység különböztethető meg. 298 kötetet tematikus besorolásban írtak össze, 225-öt nyelvi csoportosításban, majd ezt követi egy főleg latin nyelvű munkákat (de nem kizárólag) felsoroló Appendix (91 tétel). A tematikus csoportok jellemzően latin nyelvű műveket jelölnek (sok köztük azonban német vagy francia), a nyelvek szerinti felsorolás tematikusan szórt — ókori szerző éppen úgy megjelenik, mint a modern történelmi összefoglalások, vagy hadtudományi munkák -, azonban nem arról van szó, hogy a szakcsoportokba osztott műveket később nyelvi csoportosításban is jelölik. Különböző műveket látunk. A könyvtár számomra olyan, mint amelyet nem éppen egy szerzetesrendnek kellene adományozni. A jog hangsúlyos tartalmi egység. Külön felsorolva 89 mű, de a francia, az olasz és a német művek közt is számos jogi munka található. Hasonló a helyzet a történelem szakkal is. Az appendixszel együtt közel 100 latin és még nagyjából 60 modern nyelvű mű. A nem latin nyelvűek jellemzően az 1680 és 1720-as évek között jelentek meg, erősen a birodalmi területekre orientáltak. Kevés viszont a történelemfilozófia, vagy politikaelmélet (utóbbi elvétve akad). Magyar nyelvű 18 könyv címe olvasható, de a magyar történelemről további közel 30 latin mű szerepel az adományozási jegyzéken. Az egyházi, vallásgyakorlati művek a Scriptores Sacri és a Spirituales tematikus csoportban szerepelnek. Összesen mindössze 26 cím (köztük Erasmus Újszövetség-kommentárjai 4 tételben és 6 bibliakiadás). A nyelvek szerinti csoportokban, illetve az appendixben további hasonló mennyiségűt találunk. De megállapítható, hogy a könyvtárnak nem jellemző a vallásos arculata. A Batthyány család esetében a rekatolizáló Batthyány I. Ádám (1610—1659) elhunyta utáni generációk tagjainak könyvtárát nem ismerjük." A dédunokák generációja a legközelebbi, amelyből két könyvtár is ismert. Az egyik összeírása 1750 körül készült, 118 tétel, francia és kisebb részben német nyelvű könyvek: szépirodalom (ókori szerzők is), történelem és politikaelmélet. Nem tudjuk azonban, ki lehetett az a , Mrs le comte Adam”, akinek a szobájában lévő könyveket inventálták.? A dédunokák közül 240 Említi HoRvárH 1889, 12. Kiadása MoNok, ADATTÁR 13/7, 2024, 199-225. 241 Batthyány Ádámé: Korrar A., KKK IV, 2002. 242 CzZEGLÉDI-KRUPPA-MONOK-ZvARA, ADATTÁR 13/5, 2010, 152-156. Itt Batthyäny II. Adam (1697/1704-1782) alkancellár könyveiként publikáltuk a katalógust, azonban ma már valószínűbbnek tartjuk, hogy BatthyányStrattmann Ädäm Vencel (1722-1787) lehetett a tulajdonos. 52
