Seite 52 [52]
Az olvasmányok változása a Magyar Királyságban és Erdélyben
keltségi körébe tartozó államokból származó leányokkal és fiúkkal.?? Ezekkel a fia¬
talokkal egy újfajta műveltségeszmény érkezett a Magyar Királyságba. Az arisztokra¬
ta családok tagjai franciául tanultak, és a XVII. század végén még német-latin-olasz
nyelvi tudásra alapozott olvasmányműveltsége a francia-német-olasz-latin nyelvi pre¬
ferenciára váltott. A közvetített tudás tartalma is megváltozott ezzel, sőt, az arisztok¬
rata könyvtárak tartalmi változásai azt is mutatják, hogy köreikben is a história-ókori
szerzők-egyházi/vallási élet-jog-politika fontossági sorrend a politika-jog-történelem¬
földrajz-ókori szerzők irányába tolódott el. Ezek a változások ugyanakkor szűkebb
földrajzi területenként más és más hangsúllyal, jelleggel bírtak.
Moson (Wieselburg), Sopron (Ödenburg), Vas (Eisenburg), részben Zala, érintőle¬
gesen Győr vármegyék a törökök portyáitól ugyan sújtottak voltak, de tartósan nem
tudták megszállni azokat. A délibb és keletibb területekről menekülő lakosság hoz¬
zájárult ahhoz, hogy a német többségű lakosság mellé magyarok és horvátok települ¬
jenek. A XVI-XVII. század protestánsüldözései pedig az örökös tartományokból,
illetve a déli német országokból német ajkú, főleg lutheránus csoportok betelepülését
hozták. De érkeztek csehek, morvák és szlovének, kialakultak továbbá zsidó közössé¬
gek a Magyar Királyság nyugati területein is.
Mostani témánk szempontjából az elmondottakat azért tartom fontosnak, mert
vizsgálom azt is, hogy a főúri könyvtárak történeti anyagában milyen arányban je¬
lentek meg a lakosság származási helyének történetét taglaló munkák, miként a Né¬
met-római Birodalom története, és főleg közel-története, mennyire követték a friss
eseményeket, és ha igen, akkor ezek melyik birodalmi területekre vonatkoztak. A
betelepülők kultúrájáról érdeklődtek-e — legalább beszereztek-e olyan könyveket,
amelyekből tájékozódhattak -, utal-e a könyvtár arra, hogy a tulajdonos is részt vett
olyan művelődéspolitikai tevékenységben — például mecénásként, vagy egyházszer¬
vezőként -, amely a sokféle kulturális mentalitással érkező (egyébként nyugati ke¬
resztény) csoport számára egységes kultusz kialakítását célozta. Érintőlegesen az is
érdekel, hogy a birodalmi betagozódás folyamatában kialakítanak-e a saját kulturális
csoportra — esetünkben a magyarokra — vonatkozó különgyűjteményt a könyvtáruk¬
ban. A könyvanyag nyelvi összetétele a bevezetőben jelzett változások mellett jelez-e
valamiféle érdeklődést az érkező lakosság anyanyelvét illetően? A kérdésfeltevés jel¬
legének megmutatására egy előzetes példa az Esterházy-könyvtárból (amelyet most
nem elemeznék): a biblikus irodalom kapcsán tárgyalt judaica kérdéseken, illetve a
héber grammatikákon kívül meglévő könyv, Johann Wolfgang Hiller (1590-1665)
Demonsíratio juridica... (Nürnberg, 1658) című művének megléte?" Kismartonban
szerintem összefüggésbe hozható azzal, hogy a környékbeli hét zsidó közösség (Szeben
Gemeinde — Schewa Kebilot) létrejötte a XVII. században, éppen Esterházy Miklós és
22 V6. Korraï A. 2007.
233, Monox-Zvara 2020, 309, Nr. 2166.
50