Oldal 48 [48]
OCR
Az olvasmánytörténet forrásadottságai, 1670-1826 méretű tudományos könyveket, így a napi vallási gyakorlathoz szükséges könyvek, az iskolai tanuláshoz szükséges kiadványok alkotják a készlet zömét. Nagyon fontos, hogy felbukkan a szépirodalom, a magyar nyelvű is a német mellett. A korban kiadott magyar verseskönyvek — Balassi Bálint (1554—1594), Rimay Janos (1570-1631), Beniczky Péter (1603—1664), Gyöngyösi István (1629—1704) művei — általában kis zsebkönyvek voltak. 1750 előttről viszonylag kevés könyvkereskedő, illetve könyveladással is foglalkozó könyvkötő készletösszeírása maradt ránk, de azért nem állunk üres kézzel. Körmöcbányán halt meg Dionysius Cramer boroszlói könyvkereskedő (1579),9" Kassán írták össze Hans Gallen raktárát (1583), Elisabeth Oberland Besztercebányán halt meg 1666-ban," a lőcsei Georg Steinhübel 1699-ben," és Gaspar Wiszt 1714-ben Kassán." Ez utóbbi három a könyvkötés mellett kereskedéssel is foglalkozott. A XVIII. század első feléből" Ihomas Claarwein bajor kép- és könyvkereskedő (1717)," Johann Schwartz vándor könyvkereskedő (1729)," Joseph Matzenauer (1738)? és Pécsi Erzsébet (Elisabetha Eberhardin) (1740) könyvkötők hagyatéki összeírását, illetve Johann Georg Nottenstein budai nyomdász kiadványainak jegyzékét (1732—1734)" ismerjük. A XVIII. század közepétől már nyomtatott könyvkiadói jegyzékeink is fennmaradtak, illetve a század végén induló német és magyar nyelvű folyóiratokban olvasásra ajánlott könyvek jegyzékei is megjelentek. A Magyar Királyságban és Erdélyben, általánosságban, az értelmiségi megvett, elfogadott minden könyvet, és azokat olvasta is." Sőt, számos olyan XIX. századi dokumentum maradt fenn, amelyek azt igazolják, hogy a megjelent könyveket kézzel másolták, mert más módon nem jutottak hozzá. Idetartozik az a jelenség, hogy nagyon sok nemesnek, gazdagabb polgárnak az olvasmányai az általuk patronált, külföldre utazó diákoktól függött. Nem maga a tulajdonos választotta a könyvet, hanem általános tematikai megjelölést adott, hogy mi érdekli, és maga az utazó diák, vagy éppen tiszttartó választott a nyugati könyvpiacon.?é (2) A könyvhiány miatt az intézményi könyvtárak szerepe sokkal jelentősebb az eruditív műveltséget tekintve, mint Nyugat-Európában." Amit a középiskolában olvasott valaki, valóban egész életének olvasmányízlését határozta meg. Forrásti204 Cyéajy-Mponok-Viskocz, ADATTAR 13/3, 2003, 223-227. 205 Varca A.-Monok, ApaTTAr 13/1, 1986, 22-35. 206 Créay-Monok-ViskoLcz, ApaTTäR 13/3, 2003, 61-68. 207 Farkas G. F—Katona-Latzxovits—Varca A., ADATTAR 13/2, 1992, 287-293.; v6. Monoxk 2007; Monox 2009. 208 GAcsi—Farkas G. F-Kevendzi K.-LAzAr I. D-Monox-Viskoicz, ADATTAR 15, 1990, 76-79.; vé. Monox 2014; Monox 2017 Moxok 2007a; Monox 2007b; Monok 2012a. BajJAkı-BuJposö-MonoK-VISKOLCZ-ZVARA, ADATTAR 13/4, 2009, 254-255. 21 BajJAkxı-BuJposö-MonoK-VISKOLCZ-ZVARA, ADATTÄAR 13/4, 2009, 286-288. 212 BaJAkxı-BuJposö-MonoK-VISKOLCZ-ZVARA, ADATTÄAR 13/4, 2009, 339-346. 213, CzeGLépI-Kruppa—Monox—Zvara, ADATTAR 13/5, 2010, 13-18. 214 BaJAkı-BuJposö-MonoK-VISKOLCZ-ZVARA, ADATTAR 13/4, 2009, 320-324. 25 Monok 1997, Monox 1998. 216 Monok 2005. 27 Monok 2005. 20! 8 21 s a a 46
