Oldal 48 [48]
Az olvasmánytörténet forrásadottságai, 1670-1826
méretű tudományos könyveket, így a napi vallási gyakorlathoz szükséges könyvek,
az iskolai tanuláshoz szükséges kiadványok alkotják a készlet zömét. Nagyon fontos,
hogy felbukkan a szépirodalom, a magyar nyelvű is a német mellett. A korban ki¬
adott magyar verseskönyvek — Balassi Bálint (1554—1594), Rimay Janos (1570-1631),
Beniczky Péter (1603—1664), Gyöngyösi István (1629—1704) művei — általában kis
zsebkönyvek voltak. 1750 előttről viszonylag kevés könyvkereskedő, illetve könyvel¬
adással is foglalkozó könyvkötő készletösszeírása maradt ránk, de azért nem állunk
üres kézzel. Körmöcbányán halt meg Dionysius Cramer boroszlói könyvkereskedő
(1579),9" Kassán írták össze Hans Gallen raktárát (1583), Elisabeth Oberland
Besztercebányán halt meg 1666-ban," a lőcsei Georg Steinhübel 1699-ben," és
Gaspar Wiszt 1714-ben Kassán." Ez utóbbi három a könyvkötés mellett kereskedés¬
sel is foglalkozott. A XVIII. század első feléből" Ihomas Claarwein bajor kép- és
könyvkereskedő (1717)," Johann Schwartz vándor könyvkereskedő (1729)," Joseph
Matzenauer (1738)? és Pécsi Erzsébet (Elisabetha Eberhardin) (1740) könyvkötők
hagyatéki összeírását, illetve Johann Georg Nottenstein budai nyomdász kiadványa¬
inak jegyzékét (1732—1734)" ismerjük. A XVIII. század közepétől már nyomtatott
könyvkiadói jegyzékeink is fennmaradtak, illetve a század végén induló német és
magyar nyelvű folyóiratokban olvasásra ajánlott könyvek jegyzékei is megjelentek.
A Magyar Királyságban és Erdélyben, általánosságban, az értelmiségi megvett, el¬
fogadott minden könyvet, és azokat olvasta is." Sőt, számos olyan XIX. századi
dokumentum maradt fenn, amelyek azt igazolják, hogy a megjelent könyveket kézzel
másolták, mert más módon nem jutottak hozzá. Idetartozik az a jelenség, hogy na¬
gyon sok nemesnek, gazdagabb polgárnak az olvasmányai az általuk patronált, kül¬
földre utazó diákoktól függött. Nem maga a tulajdonos választotta a könyvet, hanem
általános tematikai megjelölést adott, hogy mi érdekli, és maga az utazó diák, vagy
éppen tiszttartó választott a nyugati könyvpiacon.?é
(2) A könyvhiány miatt az intézményi könyvtárak szerepe sokkal jelentősebb az
eruditív műveltséget tekintve, mint Nyugat-Európában." Amit a középiskolában
olvasott valaki, valóban egész életének olvasmányízlését határozta meg. Forrásti¬
204 Cyéajy-Mponok-Viskocz, ADATTAR 13/3, 2003, 223-227.
205 Varca A.-Monok, ApaTTAr 13/1, 1986, 22-35.
206 Créay-Monok-ViskoLcz, ApaTTäR 13/3, 2003, 61-68.
207 Farkas G. F—Katona-Latzxovits—Varca A., ADATTAR 13/2, 1992, 287-293.; v6. Monoxk 2007; Monox 2009.
208 GAcsi—Farkas G. F-Kevendzi K.-LAzAr I. D-Monox-Viskoicz, ADATTAR 15, 1990, 76-79.; vé. Monox
2014; Monox 2017
Moxok 2007a; Monox 2007b; Monok 2012a.
BajJAkı-BuJposö-MonoK-VISKOLCZ-ZVARA, ADATTAR 13/4, 2009, 254-255.
21 BajJAkxı-BuJposö-MonoK-VISKOLCZ-ZVARA, ADATTÄAR 13/4, 2009, 286-288.
212 BaJAkxı-BuJposö-MonoK-VISKOLCZ-ZVARA, ADATTÄAR 13/4, 2009, 339-346.
213, CzeGLépI-Kruppa—Monox—Zvara, ADATTAR 13/5, 2010, 13-18.
214 BaJAkı-BuJposö-MonoK-VISKOLCZ-ZVARA, ADATTAR 13/4, 2009, 320-324.
25 Monok 1997, Monox 1998.
216 Monok 2005.
27 Monok 2005.
20!
8
21
s
a
a
46