Page 47 [47]
Az olvasmánytörténet forrásadottságai, 1670-1826
ség magyar nemzetiségű, helvét hitvallású tagjainak," míg 1803-ban az őt követő
kancellár, a német (erdélyi szász) Samuel Brukenthal (1721—1803)"? a nagyszebeni
gyűjteményeit saját lutheránus szász közösségére hagyta. Erdélyben a románság a
XVII. század végén, a XVIII. század elején alakította ki a római pápa hierarchikus
föseget elismerö unifus egyházát, amely megőrizte görögkeleti liturgiáját."" Központi
gyűjteményük Balázsfalván, a papi utánpótlást képző helyen (szeminárium) alakult
ki, két püspökük — Ioan Giurgiu Patachi (1680—1727)"" és Inocentiu Micu Klein
(1692—1768)"? — magánkönyvtárára alapozva."? Az erdélyi görögkeleti románok a ma
Brassóhoz tartozó Bolgárszegen (Schei) és Gyulafehérvárt alakították ki gyűjtemé¬
nyeiket; az első összeírások 1685 és 1699 közt keletkeztek.
A magyarországi olvasmányanyag specifikumai alapvetően egy könyvhiányból követ¬
keznek. Kevés számú könyv volt a Kárpát-medencében. Kevés jelent meg, és a szer¬
vezett könyvkereskedelem is csak nagyjából az 1830-as évekre alakult ki. Ez annak
ellenére igaz, hogy a kiadott könyvek száma folyamatosan nőtt (XVI. század: 951
könyveim; XVII. század: 7.000 könyvcím; XVIII. század: 35.000 könyvcím)," és
az is igaz, hogy a XVI. században az európai könyvtermés jelentős százaléka (7890)
megjelenik legalább egy példányban a korabeli könyvjegyzékeken. Ez az arány folya¬
matosan csökken (napjainkban is).
(1) Ugyancsak a könyvhiánynak köszönhető az a jelenség, hogy a magyarországi szak¬
értelmiségi szélesebb általános tájékozódással bírt, mint nyugat-európai kortársai, de
nem olyan mély szakmai ismeretekkel.? Amíg a nyugat-európai egyetemi közpon¬
tokban szakmaspecifikus könyvesboltok is voltak, addig a Magyar Királyságban az
első, kifejezetten könyveket árusító bolt csak a XIX. század közepén jelent meg. Volt
persze vándor könyvkereskedő, könyvet árult a nyomdász, a könyvkötő, a XVIII.
század második felében megjelennek a nagyobb velencei, augsburgi stb. kiadóházak
állandó ügynökei." Ha átolvassuk a fennmaradt kereskedő raktárkészletjegyzékeket,
akkor világos képet nyerhetünk az átlagos, olvasni tudó, főként polgári (városi) olva¬
só igényéről. A házaló kereskedő nem tudott (fizikailag sem) magával vinni fóliáns
19 TELEkI, Catalogi 1796—1819, 2002; TuRZA1 1966; DEÉ NAGy 1997.
1 GOLLNER 1977; VEROK 2005.
16 Vo. Cuinprls 1980; MArza I. 2005; Marte-lonrrA-MArza-STANcIu-SuTTNER, eds., Die union... 2010-2011.
17 "TAMPE 1979; CHINDRIS 2007. 9-60.; MArza I. 2007.
18 CHINDRIS 2001a.
19 MäArzal. 2005.
200 Birö Gy.-Monox-VEröK, ADATTAR 16/5, 2018, 227-242. V6. MArza E. 2005.
21 Ecsepy 1999.
2022. Monok 2017a; Monok 2017b.
205 Vo. Koxay 1990; Koxay 1997. Vo. INFELIseE—Marint, a cura di, Remondini, 1990; Monok 2008a.
a
45