Oldal 43 [43]
OCR
Az olvasmánytörténet forrásadottságai, 1670-1826 II.2. Irodalmi források II.3. Idézetek (idézetjegyzékek) II.4. Könyvbejegyzések II.4.1. Possessorbejegyzések II.4.2. Margináliák, sorközi jegyzetek, aláhúzások II.4.3. Régi raktári jelzetek II.5. Töredékadatok (1-4 különböző könyvet említő, vagy általánosságban fogalmazó feljegyzések) A könyvjegyzékek kutatásának összefoglaló forrástani, illetve a könyvanyag tartalmi összetételének tézisszerű jellemzése" AMEDIATE (Middlebrow Enlightenment: Disseminating Ideas, Authors and Texts in Europe)" és az ezzel parhuzamos BIBLIO program (Bibliography of Individual Book and Library Inventories Online)'* térténelmi idéhatarai — 1665-1830 - a magyarországi és erdélyi művelődés történetének nem jellemző dátumai, ahogy a legtöbb európai kulturális csoport, nép olvasmánytörténetének sem. À nyugat-európai szellemi áramlatok Kárpát-medencei befogadástörténetében jellemzőbbek az 1480-1620, 1620-1720, 1720-1830 dätumok. Ezeknek az idöhatäroknak - azzal a megszorítással, hogy ezeken belül is vannak jellemző különbözőségek — a választása többfajta módon indokolható. (1) Az egyes szellemi áramlatok, könyvek megjelenése és a Magyar Királyságba érkezése közti idő más és más, és folyamatosan nő: amíg nagyjából 1620-ig a recepció csaknem naprakész, 1720 körül már 30 év a késettség, míg 1830-ra ez eléri a fél évszázadot is (természetesen egy-egy kivétel, naprakészen tájékozódó értelmiségi, vagy arisztokrata mindig akadt). Ha például megnézzük az egy olvasói csoporthoz tartozó egyes személyek könyvtárának darabjait, jól követhető ez a folyamat. Pél162 Az 1500-1750 közti idöszakra nezve, összefoglalöan läsd Monok 2005; Monok 2008; Monok 2008a; Monok 2010, 219-224. 163 http://mediate18.nl/ 164 http://mediate18.nl/?page=database 41
