elképzelte."! Nem állítom, hogy Teleki László a családi könyvtár gyarapításakor ele¬
ve tudatában volt annak, hogy majdan egy leendő Tudós Társaságról neki milyen
elképzelése lesz, azt azonban állítom, hogy írásaiban, fiai nevelési gyakorlatában és
magában az akadémia tervezetében kimondott elvekkel összhangban van a Teleki¬
könyvtár állománya. A könyvtár az Akadémiára került, de a Magyar Tudós Társaság
alapító okirata nem követte Teleki László elképzeléseit mindenben.
A tervek és a megvalósulás közti különbség egy másik példája az, ahogy Teleki
László a Tudós Társaság könyvkiadó tevékenységét elképzelte. Egyrészt tartalmilag:
fontosnak látta, hogy a külföldi tudományos eredmények magyarul is napvilágot lás¬
sanak"" (hangsúlyosan is a műszaki és természettudományos eredmények). Másrészt
a saját kiadójánál kiadott folyóiratokkal, könyvsorozatokkal és a leendő könyvtár
nemzetközi cseréjével, szerinte megoldható a könyvtár teljes költségvetése is. Nem
tisztem, és nem felkészültségem annak vizsgálata, hogy ez a tervezet mennyiben rea¬
lisztikus"" a XIX. századi magyar királyságbéli gazdasági viszonyok közepette. Azt
azonban mondhatjuk, hogy az akadémiai könyvkiadás és a könyvtár története nem
igazolta Teleki optimizmusát." Sőt, a XXI. századi Magyarországon is délibábos el¬
képzelésnek tartok minden olyan elképzelést, hogy akadémiát, egyetemet, vagy akár
csak kultúrát a magyar vállalkozói világ tartana fenn. Ellenkezőleg, napjaink realitá¬
sa az, hogy közpénzből tartsa fenn az állam, és a tudományos találmányok hasznosí¬
tására majd mindig akad magánvállalkozó. Persze, csak akkor, ha az alaptőkét is az
állam adja a vállalkozás indításához.
154 Vö. SALLAI Á.—SzABÓ Á. 2018; SALLAI Á.-—SzABó Á. 2019; SALLAI Á.—SzaABó Á. 2019a; SzaBó Á. 2019a; SAL¬
LAI À.-SzAB6 À. 2020.
155 FEJÉR 1809, 18-19. inkább nem saját könyvkiadóban lát fantáziát.
156 Ha összehasonlítjuk Révai Miklós (1750—1807) Planuma (1790) vonatkozó paragrafusaival, akár elképzelhetőnek
is gondolhatnänk (LENGYEL R.-Tüskés G., eds., Learned Societies..., 2017, 120-133.).
157 SZÁNTÓ Gy. T. 1983; FEKETE G., szerk., Örökségünk..., 2001.