Seite 38 [38]
A könyvtárak változása a Magyar Királyságban és Erdélyben
Társaság tervezeteket, többen is felbukkan ez a gondolat már a XVIII. század köze¬
pen is. Hangsülyosan is Maximilian Hell (1720-1782) 1774-böl ismert „Patriotischer
Plan”-äban."!
Teleki Lászlónak a könyvekkel és a könyvtárral kapcsolatos gondolatai, tervei
kapcsán azért gondoltam fontosnak a fentieket elmondani, mert még abban az in¬
formációtörténeti korszakban vagyunk, amikor a tudományos információ egyik meg¬
határozó hordozója a nyomtatott szöveg: a folyóirat és a könyv. A kérdést tehát úgy
tenném fel, hogy akkor, amikor Teleki László egy leendő Akadémiáról gondolkodik,
s közben könyveket gyűjt maga és családja tagjai számára, vajon a könyvek kiválasz¬
tásában szeme előtt lebegett-e egy leendő intézmény, olyan, amelynek a Teleki által
megfogalmazott elvek szerinti működéséhez alapvető szüksége van a könyvtárra. A
családi könyvtárat majd fia, Teleki Jozsef (1790-1855) ajanlja fel a megalakult Ma¬
gyar Iudós Társaságnak 1826-ban."? A lelkes, hazafiúi buzgalom által vezérelt tett
mögött meghúzódhatott-e az a gondolat, hogy az édesapja már eleve olyan tematikus
összetételben gyűjtötte a könyveket, amelyek a majdani Akadémia szükségleteinek
kielégítését segíthetik? Rövidre zárva a kérdést: a könyvtár volt előbb, vagy az aka¬
démia? Hiszen tervek mindig az alapítás előtt szövődnek, amint láttuk, a Magyar
Tudományos Akadémia esetében ez hosszú és tervekben gyümölcsöző korszak volt.
Vajon azok, akik komolyan gondolták, hogy reális egy ilyen intézmény létrejötte,
gondoltak-e arra, hogy lehet egy institúciót egyik évről a másikra felállítani, de annak
jó könyvtárát csak évszázados munkával lehet kialakítani (hacsak nem olyan bőkezűn
alapítják, hogy bármi megszerezhető, nincsen anyagi akadály).
A másik ok, amiért , az akadémia és könyvtára" kérdést a fentiek szerint vezettem
be, az, hogy tudjuk: a Batthyányak kisbéri és rohonci könyvtárának az Akadémia
számára történő befogadäsa kapcsän Toldy Ferencnek (1805-1875), az elsö könyvtär¬
őrnek komoly aggályai voltak." Nem egyszerűen a könyvanyagnak a helyszíneken
való rendezetlensége és általános állapota, hanem azok tartalmi összetétele kapcsán
is. Batthyány Tódor (1729-—1812) bányászati, fém- és textilipari vállalkozásairól és
ennek megfelelő könyvanyagáról volt ismert, aki gátakat, hajókat is tervezett. Bat¬
thyány Gusztáv (1803-1883) és Batthyäny Käzmer (1807-1854) sem azért döntött
1838-ban a könyvtáraknak az Akadémiának ajándékozásáról, mert annak anyaga a
magyar nyelv és irodalom ügye felkarolását szolgálta volna.
A Magyar Tudös Tärsasäg nem a Teleki László tervezete szerinti szerkezetben
alakult meg. A természet- és műszaki tudományok az alapítástól kezdve sokáig nem
jutottak komolyabb szerephez, jóllehet mind a Teleki-, mind a Batthyány-könyvtár
jelentős nem humán- és társadalomtudományi anyaggal bírt. Nagyjából olyan arány¬
ban, ahogy Teleki László az 1810-ben közreadott tervezetében magát az Akadémiát
1551 LENGYEL R.-TÖskÉs G., eds., Learned Societies. . ., 2017, 67—75. |
152 Csanak 1976; Csanak 2001; Szazé A. 2019; SzaB6 À. 2019a; SzaB6 À. 2020.
13 HURSÁN 2019, 200-204.
36