Page 37 [37]
A könyvtárak változása a Magyar Királyságban és Erdélyben
elterjesztené?”' A kiírás szövegében is benne foglaltatik tehát Teleki alapvető gondo¬
lata: nincsen önmagában álló magyar tudomány, az csak egy nagyobb kulturális kör¬
be ágyazottan, mások eredményeinek ismerete függvényében létezik. Ugyan Teleki
az 1810-ben megjelent német nyelvű saját tervezete" előszavában azt mondja, hogy a
pályázati felhívására 12 pályamű érkezett, a három legjobbat ki is adják a jutalmazást
követően, ismereteink szerint azonban csak a nyertes, Fejér György tervezete jutott el
a nyomdafestékig.*
Fejér György nem volt optimista. Tervezetének 12. paragrafusa expressis verbis,
világosan fogalmaz. Felemlíti, hogy az 1790. évi országgyűlés határozatai megva¬
lósításában is az volt az akadály, hogy a hazai tudósok fellelkesülvén saját épületre,
,könyves- és természeti gyűjteményre" és ,könyvnyomtató-műhelyre", illetve saját
adminisztrációra vágynak. Elképzelésében kicsit talán fordítottan szemlélte a Tudós
Társaság megalapítását, mint Ieleki László, mindenképpen kölcsönhatásban látta a
magyarhoni könyvkiadás és könyvkereskedelem fellendülését. Azzal, hogy Pesten is
— nem csupán Párizsban, Londonban, Berlinben, Stockholmban és Szentpétervárt —
összegyűlnek a hazai, és remény szerint a külföldi tudósok, a könyvkereskedők is ide
gyűlnek," fellendül a könyvkiadás &s kereskedelem. „A könyunyomtatö mühelyekröl
nem külömben gondolkodom én (mint tudniillik a székhely kérdésében, minthogy nem
kell feltétlenül rögtön külön épület — M. I.): ba ennek szerzése terhesnek, gondviselése
bajosnak, és használása gyanúsnak tetszett, és tetszhetik, mindennémű haszonvételének el¬
lenere is a M[agyar] t[udös] Tärsasag ellehet nala nelkül azon könyunyomtatö mühelyekre
nézve, mellyek Pesten, Budán izzadnak.""
Külön könyvtár sem feltétlenül kell, hiszen ott van a Széchényi Ferenc által ala¬
pított Bibliotbeca Regnicolaris, és a nagyon gazdag Egyetemi Könyvtár." Ezeknek a
helyi könyvkiadók, különösen a Tudós Társaság szolgáltassanak kötelespéldányokat.
A Tudós Társaságnak a helyi kiadók egy határig ingyenesen nyomtassanak, hiszen a
Társaság léte önmagában jelentős megrendelésnövekményt eredményez (így jelentő¬
sebb bevételt is).
Kornis Gyula a magyar műveltségeszményről szólva újhumanizmusról beszél,"
arról, hogy az egyes tudományterületek eredményeinek társadalmi szintű ismereté¬
ben is nagyobb helyet kell kapnia az természetismeret mellett a természettudományos
és a mérnöki eredményeknek is. Ha elolvassuk a már nyomtatásban megjelent Tudós
43 MTT 1833, 38-40.; VÁRKONYI Á. 1975, 22.
14 TELEKI L. 1810.
145 FEjÉR 1809.
46 FEjÉR 1809, 11.: Pesten kell létrehozni a Tudós Társaságot, , Mivel itt a magyar könyvekkel való kereskedés
lábra állhat."
47 Fryer 1809, 19.
48 FEjÉR 1809, 18-19.
19 FeJér 1809, 64-66.
150 Kornis 1927.
35