püspök ismerte is, akár el is olvashatta valamennyit. Mennyiségét tekintve ez a kis
gyűjtemény fele Padányi Biró Márton bibliorbecájának. Zichy olvasmányai frissek vol¬
tak, könyveinek kétharmada életében jelent meg. Ennek jelentős része a Magyar Ki¬
rályságban működő nyomdák terméke. Jelentősebb számú külföldi kiadvány Velen¬
céből, Kölnből, Bécsből és Augsburgból származik — vagyis semmi meglepő nincsen
benne, hiszen ezek a XVIII. század első felének katolikus könyvkiadó központjai,
ahonnan a legtöbb magyarországi katolikus gyűjtő vásárolt. Pontosabban: ezekről a
vidékekről érkeztek ügynökök a Magyar Királyságba, ?? illetve az itteni kiadványo¬
kat lehetett megszerezni a hazai tanulmányi központokban, főként Nagyszombatban.
Az sem meglepő, hogy tartalmi vonatkozásban a papi hivatását példaszerűen ellátni
akaró értelmiségi könyvtára áll előttünk. A katolikus teológia minden ágának friss
kiadványai, bőven kiegészítve a plébánosoktól elvárt olvasmányokkal. Ne feledjük,
Zichy könyvösszeírása hivatali ideje kezdetén készült, ahogy Padányi Biró Mártoné
is (utóbbi jegyzékébe későbbi beírások is kerültek).
Barkóczy Ferencnek két könyvtáráról"t vannak ismereteink. 1761-ben a
felsőtárkányi kastélyban említenek (nem sorolják fel) 329 könyvet, majd 1765-ben,
halála után összeírták a Pozsonyban található könyveit" (esztergomi érsekként halt
meg). Nem tudjuk, hogy Egerből távozván Felsőtárkányból elvitte-e a könyveit. Az
1765-ös katalógus 517 tételes, ehhez további, a jegyzéken nem szereplő 35 kötetet
azonosított Dóbék Ágnes, vagyis összesen 552 könyve ismert.26 Korszerű könyv¬
tár, erős itáliai orientációval. Velence, Róma mellett Bécs, Augsburg szerepel a leg¬
több könyvön kiadási helyként. Fontos azonban figyelni arra, hogy sok a Lipcsében,
Amszterdamban, Antwerpenben megjelent mű is, ahogy nem ritkák a párizsiak és
padovaiak sem. A hazai kiadók közül érthető módon Nagyszombaté a vezető szerep.
A három - Zichy, Padányi Biró, Barkóczy — összehasonlítható gyűjtemény közt
annyi a különbség, amennyi a három főpap életútjában. Zichy Bécsben, Rómában
és Olmützben tanult, Padányi Biró Nyitrán és Nagyszombatban, Barkóczy Kassa és
Nagyszombat után Rómában időzhetett. Nem meglepő, de fontos kiemelni, hogy a
tanulmányi évek alatt kialakított és kialakult olvasmányízlés, a kulturális horizont
tágítása iránti igény megléte, vagy kevéssé jellemző módja teszi kissé eltérővé a három
gyűjteményt. Tudták ezt ők maguk is, talán ezért is helyezett mindhármuk olyan
nagy hangsúlyt a papnevelés intézményi kereteinek fejlesztésére.