Oldal 32 [32]
OCR
A könyvtárak változása a Magyar Királyságban és Erdélyben A kalocsai körülményeket is jellemzi, hogy Klobusiczky Ferenc (érsek: 1751-1760) Pesten élve látta el feladatait. Ezért is építettek új központot Patachich Ádám (17161784; érsek: 1776-1784) és Kollonics László (1736—1817; érsek: 1788—1817) egyhäzigazgatása alatt. Több kanonoki gyűjteményt is inkorporáltak a bibliorheca állományába, így a XVIII. század közepén élt Házy Györgyét, akinek még csak 257 könyve volt.''5 De az 1780-ban elhunyt, hosszú életet élt kanonok, Gloszer/Glaser Gábor könyvtárát halálakor már 854 tételben (ezernél több kötet) konskribálták. Patachich érsek ezt is a nagy bibliotbeca állományába olvasztotta." Az Erdélyi Egyházmegyében nem csupán a török miatt kellett újjászervezni a katolikus egyházi életet." A Diploma Leopoldinum (1691) után a Német-római Birodalom keretén belül önálló Erdélyi Nagyfejedelemségben a XVI-XVII. században csupán címzetes erdélyi püspökök helyett valóságos főpásztorok tevékenykedhettek. A XVIII. század közepének három püspöke közül kettő alig tartózkodott a Magyar Királyság központjaitól távol (Klobusiczky Ferenc (püspök: 1741-1748) és Batthyány Jözsef (püspök: 1759-1760)). Bajtay Antal (püspök: 1760-1772) könyvtäräröl nincsen információnk, kétségünk azonban nem lehet, hogy a Rómát, Párizst és Bécset megjárt piarista tanar, a Theresianum és II. József császár nevelője korszerű műveltséggel bírt. Nagyon csábító lenne az egyházi vezetők könyvgyűjtését Klimo György (17101777) pécsi püspökével (1751-1777) összehasonlítani, de igazából nem összevethető. Klimo eredményét ismerjük, hivatali idején egy tizenötezer kötetes könyvtárat szedett össze, amelyet 1774-ben a pécsi tanulóifjúság közös használatú gyűjteményévé tett." Az egri Eszterházy Károlyhoz (1725-1799, püspök: 1762—1799)" és a gyulafehérväri Batthyäny Ignächoz (1741-1798, püspôk: 1780-1798) hasonlóan a papneveldét, a nyomdát, a könyvtárat és a csillagászati tornyot olyan céllal alakította ki (vagy tervezte kialakítani), hogy a székvárosában szudium generale, vagy egyenesen universitas alakuljon. Nem magánkönyvtárakról van tehát szó. Kétségtelen azonban, hogy a szerteágazó szakirodalom megállapításai ellenére sem tudjuk, hogy a jobbágyszármazású Klimo püspöknek hogyan sikerült az említett irodalomból megismerhető teljesítményt nyújtania. Ezen a területen Padányi Biró munkássága nem összevethető az övével, bármennyire eltökélt volt is az építő veszprémi egyházfő. Utóbbi valamivel több, mint 600 kötetes könyvtára valójában két kortárs gyűjteménnyel hasonlítható igazán össze, Zichy Ferenc (1701-1783) györi (1743-1783) &s Barköczy Ferenc (1710-1765) egri (1744-1761) püspökevel. Zichy 1752-böl fennmaradt könyvösszeírása 329 könyvet és kéziratot említ"! (nem tudjuk, élete végéig még mennyit gyűjtött össze). Biztosan állítható azonban, hogy ezt a könyvmennyiséget a 15 HEGEpős A. 2010. 16 Kövécs 2001. " A XVIII. század első felének egyházi állapotairól összefoglalóan lásd FERENczi S. 2009. 18 Koxay 1999; CsajAcuy 2000; Horvatu M. 2000; Moré, öszeäll., Klimo-könyvtar..., 2001 19 Anrtaöczı, szerk., Ketszaz eves..., 1993, AntaLöczı 1996; LOFFLER 2012; LOFFLER 2013. 2 Jaxö 1991; HENDRE BiRo 2012. 11 Kiss T. 2016. 30
