Seite 28 [28]
A könyvtárak változása a Magyar
Királyságban és Erdélyben
Püspöki könyvtárak a XVIII. század közepén"
A Magyar Királyság katolikus egyházi szervezete az első püspökségek XI. századi
alapítása után lényegében nem változott. A két érsekséghez (Esztergom és Kalocsa)
tartozó egyházmegyék (Győr, Veszprém, Pécs, Nyitra, Vác, Eger, Várad, Csanád,
Erdély, Zágráb) megmaradtak, számuk csak a XVIII. század második felében növe¬
kedett. Az 1773 és 1804 közötti időszakban azonban a Habsburg-udvar szándékai¬
val egyezően kialakították a görögkatolikus egyházmegyéket (Munkács, Nagyvárad,
Kőrös), összevonták a szerémi és diakóvári katolikus egyházmegyéket. Ezután a kö¬
zépkortól hatalmas területre kiterjedő egyházmegyéket darabolták fel, létrehozva a
besztercebányai, a rozsnyói és szepesi egyházmegyét az esztergomiból, a székesfehér¬
várit és a szombathelyit a veszprémiből. I. Ferenc császár a XIX. század elején az eg¬
riből kialakíttatta a szatmárit és a kassait. Eger érseki rangra emelkedett 1804-ben."
A püspökségek történetében a XVIII. század az újrakezdés korszaka volt. Mond¬
hatjuk szerencsétleneknek is azokat, amelyeknek központja és birtokai az oszmán-tö¬
rök hódoltság területére estek, ám a többiekről sem állítható, hogy Fortuna kegyeltjei
86 Eza fejezet a Monok 2022 toväbbirt vältozata.
"7 A katolikus egyház állapotáról teljes szakirodalommal lásd: BaLocu M.—Gercey J. 1996; Bantcxe 2013; For¬
c6 A-Gézsy, szerk., Katolikus eg yhazi tarsadalom, 18. szdzad, 2019; a piispdkkinevezésekr6l: Toru Tamas 2019.
26