Page 26 [26]
OCR
A könyvtári rendszer változásai, 1670-1826 bencés), de ezek a rendi utánpótlás nevelését próbálták megoldani. A katolikus iskolai könyvtárak története azonban a rendek restitúciója után vált szét a rend gyűjteményeinek históriájától, így ez már egy XIX. századi történet. A rendházak könyvtárai nagy lendülettel gyarapodtak a török kiűzése és az egyes rendek tartományainak újjászervezése nyomán. A könyvanyag bővült, azonban annak tartalmi összetétele csak a XVIII. század második felében kezdett jelentősen változni, modernizálódni. Ennek egyik oka az, hogy a XVIII. század elején az európai testvérek, amikor könyvekkel segítették a latin nyelvi környezetben tevékenykedő testvéreiket, akkor az általuk már nem használt, sokszor nem is értett régebbi latin nyelvű könyveket ajánlották fel a Magyar Királyságban és Erdélyben újjászerveződő rendházaknak. Nem kicsit archaizálták ezzel az itteniek kulturális és tudományos horizontját. A világi magánkönyvtári rendszer a társadalom nemesi rétegeiben jelentősen megváltozott." Az arisztokrata családok anyagi lehetőségei okán, továbbá az osztrák, az itáliai és a különféle német családokkal való házasságaik révén a könyvgyűjtés dimenziót váltott. A könyvtárak nagysága jelentősen megnőtt, nyelvi összetételük — a latin rész számottevő arányú megőrzése mellett — jelentősen változott. A német és a francia nyelvű kiadványok nagy mennyiségben kerültek az országba." Kialakultak a külön arisztokrata asszonykönyvtárak, ezek jobbára magyar nyelvű kiadványokat tartalmaztak." A köznemesi réteg családjai azonban kisebb tempóban tudták az örökölt kis könyvtárakat gyarapítani. Nyelvismeretük is jellemzően az anyanyelvre és a latinra korlátozódott. A XVIII. század utolsó harmadában, összhangban a vernakuláris irodalom iránti igény növekedésével, illetve a főként magyar nyelvű kiadványok jelentős számban történő megjelenésével, a könyvtári világban is hangsúlyt kapott egy nemzeti könyvtár gondolata. Annak ellenére, hogy a Bécsben élő, ott gyakorta megforduló arisztokratak is tudtak, hogy a Magyar Kirdlysag és Erdély egyben a natio Austriaca része is, egy Bibliotheca Nationalis Hungarica megalapitasa elérendé célla vält.”* A nemzeti könyvtár megalapításának előzményeihez számíthatjuk a közös használatú könyvtárak történetét a Magyar Királyságban és az Erdélyi Fejedelemségben — a humanista és a protestáns városi közös könyvtárhasználattól kezdődően a XVIII. századi nagyobb egyházi magángyűjtemények nyilvánossá tételéig (Klimo György pécsi püspök könyvtára például ilyen)." Erdélyben az egyes kulturális közösségek, a nemzetté formálódó csoportok (magyarok, németek, románok) külön-külön alakították ki a központi gyűjteményeiket 5 A legfőbb változásokról lásd Monok 2018a, 95—135. Lásd könyvünk olvasmánytörténeti fejezeteit. 7 SoMKUTI 1987; SOMKUTI 1991; DEé Nacy 1996; DEÉ NaGy 1997, Simon M.-SzABó Âgnes, KKK II, 1997; DEÉ Nacy 2017a; Det Nacy 2019; Szan6 Agnes 2023. "8 Erről a folyamatról részletesen lásd Monok 2018a, 137-214. 7? Monok 1918c. 24
