Oldal 18 [18]
A könyvtári rendszer változásai, 1670-1826
hatalmi oldalról történő ellenőrzési mechanizmusaival együtt. Ebben az erőtérben
egy sajátos könyvtári rendszer épült fel, követni próbálva a Birodalom más országa¬
inak mintáját. Közben az országokon belül is eltérő gazdasági, egyházi és kulturális
(ezen belül nemzetiségi) érdekek mentén zajlott egy szellemi, gondolkodásbeli válto¬
zási folyamat, közvetlen német és itáliai, közvetett francia hatásokkal. Más kulturális
hatások sporadikusan jelentek csak meg. Számottevő angol (insuwlaris) hatásról ekkor
még nem beszélhetünk.
A XVIII. századi új, mondjuk immáron azt, hogy , birodalomkonform" könyvtári
rendszer kialakításának számos akadálya volt.
1. Utaltam már arra, hogy a 150 éves kényszerű együttélés az ottomán
muszlim hatalommal egy elpusztított országrészt hagyott maga után,
olyat, ahol az épületeket is újjá kellett építeni a parasztok kunyhóitól a
székesegyházakig. (Intő példa lehetne a mai Európának.)
2. A törökellenes háborúk a század végéig elhúzódtak, és Erdélyben
még tatárdúlások is voltak a XVIII. század első felében. Birodalmat
építeni azonban — ezt tudták a Habsburgok tanácsadói — csak közös
kultikus alapra lehet. A Magyar Királyságnak a törökök által nem el¬
foglalt területein a XVI-XVII. században felépített protestáns intéz¬
ményi rendszer szervezett és tervezett leépítése már a XVII. század
elején elkezdődött, de lendületet igazán akkor vett, amikor már lát¬
szott, a török kiűzhető az országból. Az újonnan visszafoglalt terüle¬
tek sok birodalmi család leszármazottját csábították a területre újabb
vagyonszerzés reményében. Az 1670-es évektől a katolikus terjesz¬
kedés erőszakossá vált, és a két Habsburg-ellenes felkelés ( Ihököly,
Rákóczi) után a XVIII. században is folytatódott legalább a vizam ez
sanguinem pro rege nostro (1741) kiáltásig. A már működő protestáns
iskolák mozgásterének korlátozása, közülük több kollégiumi szintről
elemi iskolává való visszaminősítése, a protestáns értelmiség újrater¬
melődésének akadályozása (utazási engedélyek megvonásával) és sok
más intézkedés is hátráltatta a protestáns intézményi rendszer — ben¬
ne a könyvtárak — újraerősödését.
3. A Magyar Királyság intézményi rendszere a XVI-XVIII. században
többször átalakult: a Hunyadiak korára kialakult, a nyugati keresz¬
tény országokéval megegyező intézményi rendszert darabokra törte
az oszmán-török hatalom, a nem a török uralom alatt élő területeken
pedig kiépült egy protestáns egyházi, iskolai és művelődési, benne
könyves, így könyvtári intézményi hálózat. A tizenöt éves háború
(1591-1606) Erdély és a Magyar Királyság teljes területét hadmű¬
veleti térré változtatta, a XVI. században felépült országot ismét le¬
rombolta. Ugyanebben az időben kezdődött el a tridenti zsinat után
16