Page 17 [17]
OCR
A könyvtári rendszer változásai, 1670-1826” A Magyar Királyság és az Erdélyi Nagyfejedelemség könyv-, könyvtär-, olvasmänyes olvasästörtenetenek vizsgälatäban az Oszmän-török Birodalom elleni harc utolsó evszäzadäban — Bécs felmentésétől a napóleoni háborúkig — az alapvető szempont az a tény kell, hogy legyen, hogy egy olyan országról beszélünk, amely ténylegesen három entitás: államjogi szempontból kettő, gazdasági és társadalmi valóságában pedig három. A XVI. század első harmada végén a törvényhozó és államigazgatási központ, csakúgy, mint a kultikus centrum, elköltözött arról a helyéről, ahol hatszáz év alatt felépült (Buda, Esztergom), majd ezeknek a központi helyeknek török hatalom alóli felszabadítása után másfél évszázad kellett ahhoz, hogy újra elfoglalják egykori helyüket." A két ország — a Magyar Királyság és Erdély — újjáépítését, gazdasági, társadalmi és kulturális újraszervezését másként szándékozta megvalósítani a birodalmi központ (amelynek részeivé rendeltettek egy nagyhatalmi konszenzus által; utrechti béke (1713)), és másként a helyi hatalom képviselői. A szándékok és az anyagi lehetőségek különbözőségei közötti kompromisszumok mentén zajlott le a két ország könyves infrastruktúrájának a kiépítése, vagyis a könyvkiadási és a könyvkereskedelmi rendszer felépítése, ennek a politikai és kultikus 3 A fejezet a Monok 20224 átdolgozott változata. Németiil: Monox 2023a. 3 Az esztergomi érsekség a Káptalannal 1822-től költözött vissza Nagyszombat/Pozsonyból Esztergomba (KoOLLÁNYI 1900, XXI-XXII.; Soós I. 2022), az Országgyűlés 1825-ben Pozsonyból Pestre. Kiválóan választott címet munkájának Géra Eleonóra (Kóhalombó! (fő)város), amikor Buda XVIII. századi történetét írta: GÉRA 2014.; vö. PALFry G. 2024, 178-179.; GÉRA 2024. 15
