Page 17 [17]
A könyvtári rendszer változásai,
1670-1826”
A Magyar Királyság és az Erdélyi Nagyfejedelemség könyv-, könyvtär-, olvasmäny¬
es olvasästörtenetenek vizsgälatäban az Oszmän-török Birodalom elleni harc utolsó
evszäzadäban — Bécs felmentésétől a napóleoni háborúkig — az alapvető szempont az
a tény kell, hogy legyen, hogy egy olyan országról beszélünk, amely ténylegesen há¬
rom entitás: államjogi szempontból kettő, gazdasági és társadalmi valóságában pedig
három. A XVI. század első harmada végén a törvényhozó és államigazgatási köz¬
pont, csakúgy, mint a kultikus centrum, elköltözött arról a helyéről, ahol hatszáz év
alatt felépült (Buda, Esztergom), majd ezeknek a központi helyeknek török hatalom
alóli felszabadítása után másfél évszázad kellett ahhoz, hogy újra elfoglalják egykori
helyüket." A két ország — a Magyar Királyság és Erdély — újjáépítését, gazdasági, tár¬
sadalmi és kulturális újraszervezését másként szándékozta megvalósítani a birodalmi
központ (amelynek részeivé rendeltettek egy nagyhatalmi konszenzus által; utrechti
béke (1713)), és másként a helyi hatalom képviselői.
A szándékok és az anyagi lehetőségek különbözőségei közötti kompromisszu¬
mok mentén zajlott le a két ország könyves infrastruktúrájának a kiépítése, vagyis a
könyvkiadási és a könyvkereskedelmi rendszer felépítése, ennek a politikai és kultikus
3 A fejezet a Monok 20224 átdolgozott változata. Németiil: Monox 2023a.
3 Az esztergomi érsekség a Káptalannal 1822-től költözött vissza Nagyszombat/Pozsonyból Esztergomba
(KoOLLÁNYI 1900, XXI-XXII.; Soós I. 2022), az Országgyűlés 1825-ben Pozsonyból Pestre. Kiválóan választott
címet munkájának Géra Eleonóra (Kóhalombó! (fő)város), amikor Buda XVIII. századi történetét írta: GÉRA
2014.; vö. PALFry G. 2024, 178-179.; GÉRA 2024.
15