Oldal 14 [14]
OCR
Bevezetés: A könyvtári rendszer és az olvasmányok változásai egy átmeneti korszakban igazítottnak mondható." A betelepülő piaristák első könyvgyűjteményeinek tematikai összetétele utal egy újfajta kulturális és tudományos ízlésre, oktatási hozzáállásra." A jezsuita könyvtárak a rend nemzetközi szervezettsége mentén gyorsan gyarapodtak, követve a rend könyv-, illetve könyvtári stratégiáját." A bencés és ciszterci rend újraélesztéséhez az osztrák rendházaknak jutott lehetőség — Tihany Altenburgé lett, Zirc Lilienfeld filiájaként kezdte újra működését stb. —, de sajnos a könyvtárak újjáépítéséről kevés adatunk van." Azzal kapcsolatosan, hogy milyen lehetőségeik voltak azoknak a rendházaknak, amelyek a török által elfoglalt területektől viszonylag távolabb helyezkedtek el, jó példa a lepoglavai pálosoké. Az itt a kora XVI. században alapított rendi szemináriumot a XVII. század végére sikerült felsőfokú filozófiai és teológiai oktatóhellyé fejleszteni, a XVIII. század elején (1710) új könyvtárteremben helyezték el az addigra korszerűvé gyarapított állományt." Az egyházmegyei szemináriumok munkájának az elindítása is megtörtént helyenként már a XVII. század végén, azonban jól látható könyvhiánnyal. Akár ez egri, akár a váci szemináriumi könyvtár állományának jegyzékét nézzük, bizony szerény, 30-50 könyvvel indult el a munka." A szatmári béke (1711) után elkezdődött a Magyar Királyság és az Erdélyi Nagyfejedelemség tényleges integrálása az akkor még csak a Szent Német-római Birodalom részeként létezett Habsburg Impériumba. A magyar rendeknek az osztrák örökösödési háborúban tanúsított támogatása a bécsi udvar és a magyar nemesség közti feszültség oldódását is eredményezte.?? A század első felében is, de hangsúlyosan Mária Terézia uralkodása alatt a magyar arisztokrácia integrálása az új hatalmi szerkezetbe jelentősen haladt előre. Annyira még nem előreszaladva, ahogy Szilágyi Adrienn és Gyáni Gábor impozáns összefoglalásának? címe (Az arisztokrácia tündöklése és bukása Magyarorszägon, 1700-1957) sejteti. A könyv kiváló, a címben jelzett időhatár azonban a mondandójukkal nagyobb összhangban álló lenne, ha mondjuk az 1760— 1957 közti időt jelezné. Hiszen a X VIII. század első felévelkapcsolatos megállapításaik Gyöngyösön és Németújvárt a meglévő könyvanyag kéziratos bejegyzései tájékoztatnak a szerzeményezés idejéről, a XVII. századból már vannak kisebb/részleges könyvtárösszeírások: Németújvár (Zvara, ADATTAR 19/1, 2001, 322—323.), Gyöngyös (ZvARA, ADATTÁR 19/1, 2001, 310-316.), Kassa (ZVARA, ADATTÁR 19/1, 2001, 316—321.). Szakolcáról azonban egy szép, 1662-ben összeállított állománykatalógus maradt ránk (ZvARA, ADATTAR 19/1, 2001, 324-364.; Zvara 2012a; Zvara 2021). 7 Holl B. 1992; a kesöbbiekben ez mär sokkal nyilvänvalöbb: Hecvı F. 1978; Hecvı F. 2016a. A legmodernebb összefoglalása a kérdésnek: VACALEBRE 2016. A magyarországi jezsuita könyvtárakat lásd: Farkas G. F.-MoNok-PozsÁR-VARGA A., ADATTÁR 17/1, 1990; FARKAs G. F. ADATTÁR 17/2, 1997; ZvARA, ADATTÁR 19/1, 2001, 365—434.; MoNok-ZvARA, ADATTÁR 19/5, 2023, 69-88. A különféle rendek irodalmi, művelődéstörténeti szerepéről a rendtörténeti konferenciák impozáns rendezvénysorozat, illetve a kiadott konferenciaanyagok tanúskodnak (Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Művelődéstörténeti mühely, Rendtörteneti konferenciák, sorozatszerk. ŐzE Sándor, Budapest, 2005-). À nyugat-magyarorszägi ciszterciekröl Burgenlandban monumentälis kiallitast rendeztek: Perscuy, red., 800 Jahre..., 1996. 20 Knapp 1992, 194-195.; Monox-Varcea A. 2009. 21 "Lásd BirskEY 2007; Boros 2021, Monox-Zvara, ADATTAR 19/5, 2023, 127-128. 2 Máig kiindulópontul szolgáló alapvetés: KosáRY 1996. Az 1740-től kezdődő korszak politikai viszonyairól, művelődéséről läsd BaLAzs E.-KrAsz-Kurucz, szerk., Hetköznapi elet..., 2007. Vö. BERENGER 2010, 266-329. 25 GYÁNI-SZILÁGYI A. 2024. 12
