Oldal 11 [11]
Bevezetés: A könyvtári rendszer és az olvasmányok változásai egy átmeneti korszakban
az egyház jogát és lehetőségeit az ember gondolatainak ellenőrzésére és arra, hogy
megszabja, miről, hogyan szabad beszélni. Nem gondolták, hogy kétszáz év múlva
már egy másik — a gazdasági hatalommal összefonódott — intézmény, az akkor (1806
körül) demokratikusnak és függetlennek megálmodott sajtó, majd a közösségi média,
sokkal nagyobb lehetőségekkel fog bírni és ezekkel élni, mint inkvizítor elődei. Sok¬
szor vissza is él hatalmával.
rk
A XI. században létrehozott Magyar Királyság úgy tudott beilleszkedni a nyugati ke¬
resztény királyságok közé, hogy maga is jelentős hatalommá vált. Az Árpád-házi ki¬
rályok és gyermekeik azonban nem csupán a nyugati, hanem a keleti szomszédokkal
is dinasztikus kapcsolatokat létesítettek. Ennél a pontnál, ha erőltetnénk a történelmi
párhuzamokat, lenne lehetőség a kitérőre. Sokkal fontosabb azonban megállapíta¬
ni, hogy akkor, amikor a nyugat-európai királyságok értelmisége — görög, héber és
arab közvetítéssel — felfedezte magának a korábbi perzsa és arab tudományos világ
eredményeit, integrálta a nyugati keresztény tudásba, majd gondoskodott az együttes
ismeretek továbbörökítéséről — ez utóbbit az oszmán világ elhanyagolta —, a Magyar
Királyság bizánci kapcsolatai révén, ennek szűrőjén keresztül is informálódhatott.
Az Anjou magyar királyság művelődési és tudományos élete már megmutatta azt
az utat, amelyen Luxemburgi Zsigmond, de főként Hunyadi Mátyás idején műve¬
lődésünk intézményi keretei a nyugati királyságokéival konformmá váltak, a nyuga¬
ti kereszténység szellemi áramlatai naprakészen jutottak el a Kárpát-medencébe — a
kevés olvasni tudóhoz, és az ilyen értelemben tájékozódni kívánó társadalmi csoport
kisszámú tagjához.
A XVI. századi oszmán-török előrenyomulás, illetve azok a hatalmi játszmák,
amelyek a muzulmán hatalom nyugati irányú sikereit eredményezték, a Magyar Ki¬
rályság — valamint a Velencei Köztársaság, a Litván Nagyfejedelemség és a Lengyel
Királyság — számára a középkori hatalmi helyzetének elveszítését jelentette. Emellett
fizikai pusztítást. A művelődési és tudományos intézményrendszer — így a keresztény
egyház infrastruktúrája — összeomlott, humán erőforrásai vagy kihaltak, vagy elme¬
nekültek (csak részben a Királyság északi területeire). A katolikus egyház a csonka
hierarchiájával nem tudott eredményesen fellépni a protestáns eszmék elterjedésé¬
nek megakadályozására, annál is inkább, mert a megszűnt királyi udvari központ
helyébe lépő arisztokrata udvarok, illetve családok is támogatták az új egyházat. A
XVI. század folyamán felépítettek egy új intézményi rendszert, amelyben helye lett
a könyvkiadásnak, a könyvtáraknak és az olvasásnak is. Igaz, ez protestáns szellemi¬
ségű intézmények (iskolák, közösségi használatú városi könyvtárak, városi tanácsi
gyűjtemények?) sorát jelentette a városokban, sok birtokközpontban és csaknem egész
2
Abban a szellemben, ahogy Frédéric Barbier egyik kései tanulmányában megfogalmazta: BARBIER 2022.