Hogyan jellemezhető egy birodalom? A legegyszerűbb, ám semmitmondó válasz az,
hogy sokféleképpen. Közelebb lépve és biztosan többet elárulva jellegéről, lényege¬
sebbet mondhatunk, ha a nézőpontokat hasonlítjuk össze. A történelemben — csak¬
úgy, mint az egyes emberek életében — igaz, hogy többféle igazság létezik (persze nem
szabad a teljes viszonylagosságig eljutni, kellenek határok). Nem mindenki igazsága
igaz. Biztosak lehetünk azonban abban, hogy a jelenségeket meg kell vizsgálni a bi¬
rodalmak központja és a birodalom népeinek, kulturális csoportjainak szemszögéből
is. Ha tudjuk azt, hogy a XXI. század elején Brüsszelben élő lengyel, svéd, holland
és magyar nem emigráns, hanem egy birodalmi központban - otthon - élő személy,
akkor történelmileg is felvethető ez a szempont. Vajon egy népcsoport birodalmi köz¬
pontokban élő képviselői — politikusok, kereskedők, értelmiségiek — mikor szakadtak
el, ha egyáltalán ez megtörtént, a saját közösségüktől? Ha nem egyénenként vizsgál¬
juk, akkor állíthatjuk, hogy nagyon sokáig nem szakadtak el. Ők voltak a biztosítékai
annak, hogy a birodalmi központi akarat — nem kell képmutatónak lenni, és ki kell
mondani: érdek — az érdekkör akár távoli területein is érvényesüljön. Közvetlen gaz¬
dasági, politikai érdek, de a beszédmód, a divat vagy éppen, bizonnyal a sor végén,
egy-egy szellemi áramlat hatása. A központot is érték hatások az ott élő kisebb cso¬
portokon keresztül, még akkor is, ha nem mindenki hatása érvényesült egyformán.