Seite 101 [101]
A filozófia fél évszázada az ELTETTK-n | 99
megszüntetéséig, ezután néhány évet az ELTE TTK Csillagászati Tanszékén töl¬
tött, 2019-től pedig a BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszékének oktató¬
Az ELTE karainak átszervezése következtében 2003-ban megszűnt a Ta¬
nárképző Főiskolai Kar. Ennek következtében a kar két oktatója tanszékünk
munkatársa lett. Érdiné Szalay Mariann közgazdaságtani témákat, Hajdú Péter
pedig etikát kezdett el nálunk tanítani. Sajnos csak rövid ideig maradhattak:
mint látni fogjuk 2005-ben a tanszék sok munkatársát - közöttük őket is - el¬
bocsátották. Érdiné ettől függetlenül kapcsolatban maradt a tanszékkel, sőt,
óraadóként, illetve fizetés nélkül is tartott meglehetősen népszerű kurzusokat.
A Tanszék sok szállal kötődött a korabeli magyar filozófiai, valamint a bon¬
takozó tudományfilozófiai és tudománytörténeti közeg szereplőihez. A legszo¬
rosabb kapcsolat, kölcsönös támogatás, intézményi és személyes kooperációk
a BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszékével, Fehér Mártával, Hronszky
Imrével, Margitay Tihamérral s kollégáikkal állt fenn. Rendszeres és viszonylag
intenzív - oktatási, kutatási, szervezési, személyes — együttműködés folyt az
MTA Filozófiai Intézetének egyes munkatársaival, pl. Székely Lászlóval, Békés
Verával, a CEU Filozófia Tanszékével (egyes időszakokban szinte minden má¬
sodik diákjukat ismertük már korábbi CEEPUS cserék nyomán), ELTE BTK-s és
TáTK-os kollégákkal, volt oktatóinkból és hallgatóinkból lett aktuális kollégá¬
inkkal - és persze egyes TTK-s tanszékeken dolgozó partnereinkkel.
A magyarországi tudományfilozófiai közösség szerveződésében fontos sze¬
repet játszott a Tanszék heti rendszerességgel megtartott előadássorozata, az
ún. Tudományfilozófiai Szeminárium. A szemináriumot Szabó László (aka E. Szabó
László) szervezte, aki különféle és változó adminisztratív feltételek mellett a
Tanszéken és a TTK Elméleti Fizikai Kutatócsoportjában is tevékenykedett.
Mindazonáltal a későbbi fejlemények arra utalnak, hogy kevés figyelem ju¬
tott a TTK egészét érintő, az egész kar számára megmutatkozó, hasznosnak és
jelentősnek bizonyuló projektek - pl. előadások, konferenciák, kiállások, sőt ki¬
állítások — szervezésére.
Így amikor 2005 februárjában az egyetem vezetői váratlanul azzal szembe¬
sültek, hogy az egyetem költségvetését hirtelenjében százmilliókkal kell csök¬
kenteniük, a TTK dékánja úgy nyilatkozott, hogy a kari oktatás akkor sérül a
legkevésbé, ha megszabadulnak a Tanszéktől. Ez persze korántsem lett volna
elég spórolás, de elég jól kifejezte a kari vezetők körében uralkodó attitűdöt.
A Tanszék megszűnésének lehetősége minden előzetes fenyegetettség nélkül,
teljesen váratlanul jelent meg, de szerencsére egy olyan pillanatban, amikor a
Tanszék támogatottsága elég erős és meglehetősen kiterjedt volt ahhoz, hogy
a siker reményével védekezhessen.