Page 66 [66]
OCR
64 | ROPOLYILÁSZLÓ - SZEGEDI PÉTER Mindebből talán kiviláglik, hogy a természettudományok marxista filozófiai értelmezése, a természetdialektika, a természetfilozófia létrehozása és művelése az 1960-as évek vége felé a korabeli magyar filozófiai élet fontos kérdésévé vált, sőt olyan kérdéssé, amelyben való állásfoglalás a marxizmus , helyes" vagy , helytelen" értelmezését jelentette, s biztosította vagy megtagadta képviselői nézeteinek a , hivatalos" marxista-leninista állásponttal való összhangját. Ebben az összefüggésben válik érdekessé a Horváth József (eleinte a BTK, majd a TTK Filozófia tanszékének oktatója) által az MSZMP Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetem (MLEE) keretei között szervezett Dialektikus materializmus szemináriuma és az ott folytatott viták," különös tekintettel a Marxista természetfilozófia kidolgozásának lehetőségéről című 1968 decemberében és 1969 januárjában rendezett eszmecsere." Az utóbbi vitán lényegében minden olyan filozófus részt vett (pl. Horváth József, H. Varró Rózsa, P. Kovács Ferencné, Müller Antal, Makó István, Szigetvári Sándor, Magyaródi Sándor, Szénási József, Bodnár István stb.), aki a következő évtizedekben fontosabb szerepet játszott a természettudományok filozófiai kérdéseinek oktatásában vagy kutatásában. A szerteágazó kritikák célpontjai főként Márkus és Vajda említett írásai voltak, de jutott belőlük Lukács, ekkor jobbára még alig ismert, pozícióinak is. A konklúzió természetesen a természettudományok problémái marxista értelmezésének sürgető feladatára futott ki. Az irányzat vita következményeivel természetesen foglalkoznia kellett a marxizmus oktatását felügyelő hivatalos szerveknek is, mindenekelőtt a Művelődési Minisztérium Marxizmus-Leninizmus Oktatási Főosztályának. Ennek keretében az Oktatási Főosztály mellett működő Filozófiai Szakbizottság például 1968. december végén kibővített vitaülést tartott , a marxista filozófia ma vitatott koncepcionális kérdéseiről", főként azzal a céllal, hogy , segítséget, eligazodást adjon az egyetemi és főiskolai oktatás és oktatók számára." E vita , érdekessége", hogy részt vehetett rajta és fel is szólalhatott maga Márkus György is. Mindezekből arra következtethetünk, hogy az ELTE TTK-n létesítendő, a természettudományok filozófiai kérdéseivel, természetfilozófiával, a természet marxista filozófiai szemléletének kutatásával és az ebben a szellemben folytatandó oktatással foglalkozó filozófia tanszék létesítése és fenntartása a korszakban fontos ideológiai, politikai célt is szolgált. Különösen a marxizmus 3 HorváthJózsef:, Megalakultabudapestidialektikus materializmus szeminárium." Tájékoztató, 1968/5, 178-181. A marxista természetfilozófia kidolgozásának lehetőségéről. Jegyzőkönyv az MSZMP MarxizmusLeninizmus Esti Egyetem , Dialektikus materializmus" szemináriumának 1968. december 13-án és 1969. január 10-én tartott vitájáról. Tájékoztató, 1969/2 melléklete. Stencilezett kézirat. 1969 április, 146. 15 Erdélyi Lajos: , A filozófiai szakbizottság vitájáról." Tájékoztató, 1969/2, 243-262. 14
