Oldal 56 [56]
OCR
54 | TURBUCZ PETER a demokrácia érdekeit veszélyeztető tanárokat, és helyettük progresszív tudósokat kell alkalmazni.""" Az 1949 őszén megszervezett bölcsészkari intézetek közül az addigi Filozófiai Könyvtár, Esztétikai Gyűjtemény és Társadalomtudományi Intézet összevonásából született Filozófiai Intézet igazgatótanácsába is bekerült Lukács és Szalai mellé." Karrierépítése az 1945 utáni időszak egyik legnagyobb sikertörténete. Összegzés A Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarának filozófuspályái a koalíciós időszakban meglehetősen színes képet mutatnak. Kijelenthető, hogy nem lehet azonnali baloldali őrségváltásról még kevésbé nyílt üldözésekről beszélni, annak ellenére sem, hogy bizonyos személyeknek és a mögöttük álló politikai pártoknak ez nyilvánvalóan érdekében álhatott. Mátrai visszaemlékezése alapján úgy tűnik, hogy a tanárcserék egyszerűen azért húzódtak el, mert az átalakítási folyamatban illetékes Lukács György, Fogarasi Béla és Rudas László között , kissé rideg volt a viszony""", így a kérdéssel Hajnal István foglalkozott. Meggyőződésem szerint ugyanígy nem lehet egyértelműen abban a formában jellemezni a korszakot mint a humanista eszmék önvédelmét az előrenyomuló barbár erőkkel szemben." A forrásokból sokkal inkább a belső pozícióharcok húzd meg-ereszd meg képe bontakozik ki előttem, melyben lépésről lépésre végül a szovjetmarxisták kerekedtek felül. Úgy vélem fentebb sikerült szemléltetni, hogy a tanári kinevezéseknél a szakmai és politikai szempontokat - amelyek például Lukács esetében érvényesültek - valójában számos alkalommal felülírta a kapcsolati háló, az ajánlások és kezeskedések régi, jól bevált rendszere. Fülep Lajos állásba helyezése ebben az összefüggésben csupán szélsőséges példa, semmint kivétel. Amikor eldőlt, hogy a lélektani tanszéket akár a II. filozófiai tanszék kárára is megszervezik, Kornis Gyula azonnal régi barátját, Révész Gézát kezdte protezsálni minden erejével. Hajnal István ugyanígy Mannheim Károlyban látta a szociológia tanszék jövőbeni professzorát, amiért minden követ megmozgatott. Faragó László esetében a politikai pártállás szintén másodlagosnak tekinthető, hiszen az ő útját Prohászka Lajos igyekezett egyengetni. 204 N. Szabo J.: i. m. 986. 205 HU ELTEL BTK, 8/b. Dékani Hivatal iktatott iratai, 120/1949-50. Bélcsészkari intézetek neve és vezetése; Uo. 120/1949-50. Filozófiai Intézet megválasztott igazgató tanácsának jóváhagyása. 206 Mátrai L.: Műhelyeim... 107. 207 Frenyó Zoltán: Filozófiai kultúra. Válogatott írások. Tinta, Budapest, 2008, 37.
