Oldal 41 [41]
OCR
A budapesti tudományegyetem filozófiatanárai 1945-1948 között | 39 Harkai Schiller Pál látszólag szerencsésebb volt, mint Dékány István. 1935-ben Kornis és Brandenstein támogatásával magántanárrá habilitálták." Helyettesítői feladatain túl Brandenstein ajánlásával és formálisan annak beosztottjaként 1936 óta dolgozott adjunktusként az általa létrehozott Lélektani Intézetben, ahol immár a vezető pozícióban 1945 szeptember végén maga Hajnal támogatta. Igazolóbizottsági nyilatkozatát a pszichológus nagyon komolyan vette, s kimerítő válaszokat adott. Az első fő kérdésre példáulazt válaszolta: , Az igazságosság, egyenlőség és szabadság szellemében iparkodtam befolyásolni hallgatóimat, elítéltem a faji izgatást, tüntetőket elzavartam, előadási példáimban az emberiességre és demokratikus nézetekre hangoltam a diákokat. Zsidó hallgatóimat támogattam." Mint a Honvéd Képességvizsgáló Intézet zászlósi rangban álló alkalmazottja, közalkalmazotti nyilatkozatot is tennie kellett, melyben előadta, hogy 1939 óta mindenütt, ahol véleményt nyilvánított, elmondta, hogy , Németország elveszíti a háborút". 1945 előtti tevékenységének elbírálására augusztus 1-én, az Igazoló Bizottság tizedik ülésén került sor. Schillerrel kapcsolatban több kérdés is felmerült, így hosszabban faggatták. Német kapcsolatairól a pszichológus elmondta, hogy az mindvégig tudományos jellegű maradt. A Német-Magyar Társaságnak és a Német Tudományos Intézetnek tagja nem volt. Utóbbi szakmai rendezvényein gyakorta részt vett, amit nem érzett aggályosnak, mindenesetre 1944. március 19-e után ezekről is elmaradt. Németországi egyhetes útjáról előadta, hogy az magántermészetű utazás volt, s bár több professzor ismerősét meglátogatta, hivatalos szervekkel nem érintkezett. Tanársegédjével, Nagy Máriával kapcsolatban kifejtette, hogy bár nyers modorú, nem tud róla, hogy jobboldali és antiszemita nézetei lettek volna. Intézetében egyébként rendszeresen dolgoztak zsidó hallgatók. Ezt követően a Das schaffende Ungarnban megjelent tanulmánya került szóba. Állítása szerint abban a magyarországi pszichológusokat Ranschburgot, Szondyt, Piklert és Révészt helyezte előtérbe. Kérdésre azt is elárulta, 121 HU ELTEL, 8/a. 40. A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1935. június 19.; HU ELTEL 8/a. 41. A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1935. november 20. HU ELTEL, 8/a. 42. A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1936. október 20.; A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem almanachja, 1936-1937. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1937, 100.; Pályáját körvonalazta: Erős F.: i. m. 85-89. HU ELTEL BTK, 8/b. Dékáni Hivatal iktatott iratai, 154/1945-46. Harkai Schiller Pál kinevezésének megerősítése a Lélektani Tanszéken; Uo. 967/1945-46. Előadástartással való megbízatások. 14 HU BEL, XVII.1658. c. Személyzeti Nyilatkozatok A-L, Harkai Schiller Pál. 125 Uo. 12 IS} 12. o
