Seite 41 [41]
A budapesti tudományegyetem filozófiatanárai 1945-1948 között | 39
Harkai Schiller Pál látszólag szerencsésebb volt, mint Dékány István. 1935-ben
Kornis és Brandenstein támogatásával magántanárrá habilitálták." Helyette¬
sítői feladatain túl Brandenstein ajánlásával és formálisan annak beosztottja¬
ként 1936 óta dolgozott adjunktusként az általa létrehozott Lélektani Intézet¬
ben, ahol immár a vezető pozícióban 1945 szeptember végén maga Hajnal
támogatta.
Igazolóbizottsági nyilatkozatát a pszichológus nagyon komolyan vette, s ki¬
merítő válaszokat adott. Az első fő kérdésre példáulazt válaszolta: , Az igazságos¬
ság, egyenlőség és szabadság szellemében iparkodtam befolyásolni hallgatóimat,
elítéltem a faji izgatást, tüntetőket elzavartam, előadási példáimban az emberi¬
ességre és demokratikus nézetekre hangoltam a diákokat. Zsidó hallgatóimat
támogattam."
Mint a Honvéd Képességvizsgáló Intézet zászlósi rangban álló alkalmazott¬
ja, közalkalmazotti nyilatkozatot is tennie kellett, melyben előadta, hogy 1939
óta mindenütt, ahol véleményt nyilvánított, elmondta, hogy , Németország el¬
veszíti a háborút".
1945 előtti tevékenységének elbírálására augusztus 1-én, az Igazoló Bizott¬
ság tizedik ülésén került sor. Schillerrel kapcsolatban több kérdés is felmerült,
így hosszabban faggatták. Német kapcsolatairól a pszichológus elmondta, hogy
az mindvégig tudományos jellegű maradt. A Német-Magyar Társaságnak és a
Német Tudományos Intézetnek tagja nem volt. Utóbbi szakmai rendezvényein
gyakorta részt vett, amit nem érzett aggályosnak, mindenesetre 1944. március
19-e után ezekről is elmaradt. Németországi egyhetes útjáról előadta, hogy az
magántermészetű utazás volt, s bár több professzor ismerősét meglátogatta, hi¬
vatalos szervekkel nem érintkezett. Tanársegédjével, Nagy Máriával kapcsolat¬
ban kifejtette, hogy bár nyers modorú, nem tud róla, hogy jobboldali és antisze¬
mita nézetei lettek volna. Intézetében egyébként rendszeresen dolgoztak zsidó
hallgatók. Ezt követően a Das schaffende Ungarnban megjelent tanulmánya ke¬
rült szóba. Állítása szerint abban a magyarországi pszichológusokat Ransch¬
burgot, Szondyt, Piklert és Révészt helyezte előtérbe. Kérdésre azt is elárulta,
121 HU ELTEL, 8/a. 40. A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudomá¬
nyi Karának ülései, 1935. június 19.; HU ELTEL 8/a. 41. A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter
Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1935. november 20.
HU ELTEL, 8/a. 42. A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudomá¬
nyi Karának ülései, 1936. október 20.; A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem al¬
manachja, 1936-1937. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1937, 100.; Pályáját körvonalazta:
Erős F.: i. m. 85-89.
HU ELTEL BTK, 8/b. Dékáni Hivatal iktatott iratai, 154/1945-46. Harkai Schiller Pál kinevezésének
megerősítése a Lélektani Tanszéken; Uo. 967/1945-46. Előadástartással való megbízatások.
14 HU BEL, XVII.1658. c. Személyzeti Nyilatkozatok A-L, Harkai Schiller Pál.
125 Uo.
12
IS}
12.
o