Seite 33 [33]
OCR
A budapesti tudomänyegyetem filozöfiatanärai 1945-1948 között | 31 vagy nyilas, bár megnyilatkozásai és kortársai visszaemlékezése szerint egy-egy elgondolásukkal szimpatizált. A németek Szovjetunió elleni háborúját például szükségesnek tartotta, miként a magyar részvétellel kapcsolatban sem akadt problémája. Mélyen hívő katolikusként ugyanakkor a fajelmélettől és az antiszemitizmustól mindig távol tartotta magát (számos zsidó származású ismerőse és diákja volt), viszont nacionalistaként nem tudta elfogadni a fegyverletételt és az azzal járó veszteségeket." A szélsőjobboldali vád vele szemben 1938-ig tekintett vissza, amikor egy népszerű előadássorozat keretében meghívta az egyetemre a nyilas politikust, Hubay Kálmánt." Szerencséjére egész életében jól értett a tudományos munka és a magánélet szétválasztásához, ezért dacára az emigrációban kifejtett jobboldali politikai szervezőmunkájának, valamint a Szabad Európa Rádiónál vállalt szerepének," tudományos karrierje Nyugat-Németországban egyenesen ívelt fölfelé. 1949-ben meghívást kapott az újonnan szervezett saarbrückeni egyetemre, ahol kedvező irányt vett karriere. Évente jelentek meg nagyszabású monográfiái, tanulmányai, kiadók versenyeztek érte, filozófiai előadásaira pedig százak voltak kíváncsiak. 1954-ben NSZK állampolgárságot kapott." Nyaralót építtetett a svájci Brusinoban, de sokat pihent Tirolban is. Münchenben és Innsbruckban egyaránt gyakran megfordult mint népszerű előadó és filozófiai író. Egy esetleges német győzelem esetén, az a fajta ideológusi szerep, ami Lukács privilégiuma volt, bizonyosan Brandensteinre szállt volna. Ehelyett a sors a hosszú és tartalmas tudományos életút mellett az NSZK kényelmes egyetemi profeszszori pályaívét szánta neki." Brandenstein tehát nem vágyott vissza régi hazájába, ahol öreg szüleit az állam hagyta elpusztulni, és tanszékét, a gyakorlati filozófiai tanszéket, politikai nyomásra Fogarasi Béla foglalhatta el. Nyilvánvalóan sértve érezte magát amiatt is, hogy Hajnal István számvetést és belső emigrációt javasolt számára." 76 "Politikai nézeteiről bővebben lásd Somos R.: Magyar filozófusok... 217-222. 77 Uj Magyarság, 1938. május 21, 4. 78 Argejé Eva: ,»Itt London.x Szabó Zoltán a magyar állambiztonsági szervek célkeresztjében." Holmi, 24. évf., 2012/6, 710; Turbucz Péter: , Filozófus a Szabad Európa Rádiónál. báró Brandenstein Béla vázlatos életútja 1945-1955 között." Magyar Nemzeti Levéltár, 2022. 10. 13. Forrás: https://mnl.gov. hu/mnl/bazml/hirek/filozofus a szabad europa radional (Utolsó letöltés: 2024.11.12.). Mezei Balázs: , A vallásról a 20. század magyar filozófiájában -— Pauler Ákos, Brandenstein Béla, Gondos László." Magyar Szemle, 27. évf., 2018/7-8, 52; Turbucz Péter: , Kezdés és újrakezdés: Brandenstein Béla kétszeres karrierépítése." Élet és Irodalom, 66. évf., 2022/46, 6. Filozófusi teljesítményét röviden összefoglalva lásd Hell J. - Lendvai L. F. — Perecz L.: i. m. I. köt. 201-219; Veres Ildikó: , Brandenstein Béla filozófiai antropológiája." Magyar Filozófiai Szemle, 50. évf., 2006/1-2, 17-36; Veres I.: Mikrokozmosz...; Molnár Márton - Veres Ildikó (szerk.): Szellem és élet - Emlékkötet Brandenstein Béla halálának 30. évfordulójára. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2021. 81 Turbucz B.: Filozófus... 79 80
