Oldal 33 [33]
A budapesti tudomänyegyetem filozöfiatanärai 1945-1948 között | 31
vagy nyilas, bár megnyilatkozásai és kortársai visszaemlékezése szerint egy-egy
elgondolásukkal szimpatizált. A németek Szovjetunió elleni háborúját például
szükségesnek tartotta, miként a magyar részvétellel kapcsolatban sem akadt
problémája. Mélyen hívő katolikusként ugyanakkor a fajelmélettől és az antisze¬
mitizmustól mindig távol tartotta magát (számos zsidó származású ismerőse és
diákja volt), viszont nacionalistaként nem tudta elfogadni a fegyverletételt és az
azzal járó veszteségeket." A szélsőjobboldali vád vele szemben 1938-ig tekintett
vissza, amikor egy népszerű előadássorozat keretében meghívta az egyetemre
a nyilas politikust, Hubay Kálmánt." Szerencséjére egész életében jól értett a
tudományos munka és a magánélet szétválasztásához, ezért dacára az emig¬
rációban kifejtett jobboldali politikai szervezőmunkájának, valamint a Szabad
Európa Rádiónál vállalt szerepének," tudományos karrierje Nyugat-Németor¬
szágban egyenesen ívelt fölfelé.
1949-ben meghívást kapott az újonnan szervezett saarbrückeni egyetemre,
ahol kedvező irányt vett karriere. Évente jelentek meg nagyszabású monográ¬
fiái, tanulmányai, kiadók versenyeztek érte, filozófiai előadásaira pedig százak
voltak kíváncsiak. 1954-ben NSZK állampolgárságot kapott." Nyaralót építte¬
tett a svájci Brusinoban, de sokat pihent Tirolban is. Münchenben és Innsbruck¬
ban egyaránt gyakran megfordult mint népszerű előadó és filozófiai író. Egy
esetleges német győzelem esetén, az a fajta ideológusi szerep, ami Lukács privi¬
légiuma volt, bizonyosan Brandensteinre szállt volna. Ehelyett a sors a hosszú
és tartalmas tudományos életút mellett az NSZK kényelmes egyetemi profesz¬
szori pályaívét szánta neki."
Brandenstein tehát nem vágyott vissza régi hazájába, ahol öreg szüleit az
állam hagyta elpusztulni, és tanszékét, a gyakorlati filozófiai tanszéket, poli¬
tikai nyomásra Fogarasi Béla foglalhatta el. Nyilvánvalóan sértve érezte magát
amiatt is, hogy Hajnal István számvetést és belső emigrációt javasolt számára."
76 "Politikai nézeteiről bővebben lásd Somos R.: Magyar filozófusok... 217-222.
77 Uj Magyarság, 1938. május 21, 4.
78 Argejé Eva: ,»Itt London.x Szabó Zoltán a magyar állambiztonsági szervek célkeresztjében." Holmi,
24. évf., 2012/6, 710; Turbucz Péter: , Filozófus a Szabad Európa Rádiónál. báró Brandenstein Béla
vázlatos életútja 1945-1955 között." Magyar Nemzeti Levéltár, 2022. 10. 13. Forrás: https://mnl.gov.
hu/mnl/bazml/hirek/filozofus a szabad europa radional (Utolsó letöltés: 2024.11.12.).
Mezei Balázs: , A vallásról a 20. század magyar filozófiájában -— Pauler Ákos, Brandenstein Béla, Gondos
László." Magyar Szemle, 27. évf., 2018/7-8, 52; Turbucz Péter: , Kezdés és újrakezdés: Brandenstein
Béla kétszeres karrierépítése." Élet és Irodalom, 66. évf., 2022/46, 6.
Filozófusi teljesítményét röviden összefoglalva lásd Hell J. - Lendvai L. F. — Perecz L.: i. m. I. köt.
201-219; Veres Ildikó: , Brandenstein Béla filozófiai antropológiája." Magyar Filozófiai Szemle, 50. évf.,
2006/1-2, 17-36; Veres I.: Mikrokozmosz...; Molnár Márton - Veres Ildikó (szerk.): Szellem és élet - Emlék¬
kötet Brandenstein Béla halálának 30. évfordulójára. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2021.
81 Turbucz B.: Filozófus...
79
80