Oldal 20 [20]
18 ] TURBUCZ PETER
A meginduló átrendeződés okáról - mely szerint az ideológiai térnyerés ki¬
szélesítéséhez szükséges a filozófiai élet átformálása — évtizedek múlva egy¬
szerű magyarázatot adott Mátrai László. , Bár a nyílt fasizmus - írta a témával
foglalkozó tanulmányában - vagy az ordas fajelmélet soha nem tudta közvetle¬
nül megfertőzni a felszabadulás előtti magyar filozófiai életet, 1945 után mégis
fontos feladat volt az ideológiai tisztánlátás megteremtése a filozófiai világ¬
nézet kérdéseiben."
A fennmaradt források alapján egyértelműen kimutatható, hogy a bölcsész¬
karon a háború befejeztével rövid időn belül megindult a baloldali átrendeződés,
de a tanárcsere folyamata elhúzódott. A formális túlsúly legalább két évig még a
konzervatív irány kezében maradt, akik inkább kevesebb, mint több sikerrel őr¬
ködni próbáltak az egyetemi autonómia fölött, illetve lehetőségeikhez mérten
igyekeztek megakadályozni a számukra elfogadhatatlan szociáldemokrata és
kommunista oktatók kinevezését. Súlytalanságukat mindazonáltal jelzi, hogy
számukra is elsősorban az állásban maradás lehetett cél, mintsem a kollégák
önzetlen segítése.
Az Igazoló Bizottság
Visszakanyarodva a húsvét előtti hetek eseményeihez, noha a Dunántúlon a har¬
cok még javában tartottak, és félő volt, hogy a németek Tavaszi ébredés névre ke¬
resztelt hadművelete eléri Budapestet, ennek ellenére a , szovjet zónában" meg¬
kezdődött a régi rend híveinek átvizsgálása.
Az ország orosz megszállási övezetében részében ún. Nemzeti Bizottságokat
állítottak fel a jobboldali (vagy annak bélyegzett) érzelműek felkutatására, meg¬
büntetésére. Ez alól az értelmiség éppen úgy nem képezett kivételt, mint más
szakmák képviselői. Az ideiglenes kormány 15/1945-ös rendelete értelmében
1945. április 20-tól minden egyetemi alkalmazottat eljárás alá kellett vonni an¬
nak megállapítása végett, hogy , tanúsított magatartása sértette-e a magyar nép
érdekeit"."" Ehhez a Budapesti Nemzeti Bizottság a maga tagjai közül küldött ki
négy igazoló bizottságot az egyetem karaira, amelyek 1945. március 7-én el¬
sőként ebben az intézményben kezdték meg működésüket, s elsőfokú bírósági
jogkörrel rendelkeztek. Az igazolóbizottsági eljárásban való részvétel a maga
26 "Mátrai László: A kultúra történetisége. Válogatott tanulmányok és cikkek. Gondolat, Budapest, 1977, 111.
27 HU ELTEL BTK, 8/b. Dékáni Hivatal iktatott iratai, 2735/1944-45. Felhívás; Schweitzer Gábor:
„A »Pazmäny«-töl az »Eötvös«-ig. Adalekok a budapesti jogi fakultás történetéhez (1945-1950)7. Múl¬
tunk, 56. évf., 2011/4, 30-31.