Page 15 [15]
| 13
TURBUCZ PETER
Orsegvaltäs?
A budapesti tudomänyegyetem
filozöhatanärai 1945-1948 között
Jelen munka fókuszát a hazai filozófiatörténet mindezidáig kevésbé feltárt idő¬
szaka, az 1945-1948 közötti esztendők eseményei képezik, amelyek minden
eddiginél nagyobb változást, illetve átrendeződést hoztak e tudomány műve¬
lőinek életében. Magyarország 1945-ös szovjet megszállását követő politikai
változások nyomán három éven belül a hazai egyetemi filozófiai élet is teljesen
átalakult. Az értelmiségcsere keretében az egyetemi katedrák élén álló filozófia¬
professzorokat kényszernyugdíjazták vagy elbocsátották, az alacsonyabb be¬
osztású filozófiaoktatók jelentős részét pedig - akik nem mutattak hajlandósá¬
got akommunista eszmék képviselőivel való együttműködésre - előbb háttérbe
szorították, majd idővel őket is eltávolították.
Tanulmányomban ezt a folyamatot az ország vezető egyetemi intézményén,
a Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem (1946-tól Buda¬
pesti Pázmány Péter Tudományegyetem) Bölcsészettudományi Kara filozófia¬
tanárainak példáján keresztül mutatom be. A korabeli gyakorlatnak megfelelő¬
en, illetve a rengeteg helyettesítés miatt, a filozófiatanárok címke alá sorolom a
filozófia mellett általánosságban az esztétika, lélektan, pedagógia és szociológia
művelőit, továbbá minden érintett magántanárt, tanársegédet és gyakornokot,
akik magukat a filozófia művelőinek tekintették.
Annak ellenére, hogy az intézménytörténet adja írásom keretét, célom még¬
sem szorítkozik csupán a bölcsészkar filozófia katedrái átalakulásának doku¬
mentálása, és ezen kívül még esetleg a különböző katedraharcok és pozícióviták
részletes ismertetésére. Sokkal inkább feladatomnak látom a folyamatok kü¬
lönböző állomásainak érintését, egybekötve az egyéni sorsok feltérképezésével
és rövid, helyenként cédulázó leírásával. Ugyan ez az elbeszélésforma eltér a
magyar filozöfiatörtenet-iräs bevett gyakorlataitöl,' de az egyes pälyaivek in¬
tezmenyi keretben törtenö vizsgälata meggyözödesem szerint a koaliciös evek
filozófiai életének megismerése szempontjából nem kevésbé fontos, mint mű¬
vek vagy a korabeli viták rekonstrukciója.
1 Mester Béla: A magyar filozófiatörténet-írás múltja és jövője - Past and Future of the Historiography
of the Hungarian Philosophy. In Zsoldos Ildikó - Buhäly Attila - Szoboszlay György Csaba (szerk.):
Feltärulö jövökepek - Lezäratlan aktäk. Nyíregyházi Egyetem, Nyíregyháza, 2020, 83-92.