Page 146 [146]
II. RÉSZ. AZ ELŐTTÜNK ÁLLÓ ÚT
kizárólag az ember számára hasznos mivolta miatt is védeni és fejleszteni
kellene, akkor mennyivel inkább okunk volna rá, ha még önértékét is
elismernenk.!*
Sok nép, igazából talán minden társadalom, a szentet a Természetben
találja meg. A szent dolog nem alku tárgya, hacsak nem tudjuk meg¬
magyarázni, hogy nem is tud károsodni, hogy lényegileg sérthetetlen.
A Gangesz folyó a hinduk számára szent — úgy nevezik: Ma Ganga. És
mégis: egyike a legszennyezettebb folyóknak a világon. Ipari vegysze¬
rek, háztartási hulladék, mezőgazdasági eredetű szennyezés és a kre¬
matóriumok egyaránt terhelik. Sokan állítják, hogy nincs ellentmondás
a folyó szentsége és hulladékbefogadó jellege között, mert, mennyei lé¬
vén, a Gangesz sérthetetlen. Általános gyakorlat, hogy magyarázkodni,
okoskodni kezdünk, ha szándékaink és szükségleteink ellentmondásba
kerülnek.
Csak olyankor tudjuk elkerülni, hogy az egymással összeegyeztet¬
hetetlen használatokat okoskodással próbáljunk meg összebékíteni, ha
a szent megvédése nem kerül túl sokba. Csak ilyenkor ragaszkodunk
ahhoz, hogy a szent védelmében nincs kompromisszum. Beninben pél¬
dául a szent ligetek védelmét törvénybe iktatták. Az ott élő közösségek
sokféle társadalmi gyakorlatához van szükség az erdőkben található
anyagokra: levelekre, állatokra, vízre, kövekre. A területeket azért tart¬
ják szentnek, mert a hagyomány úgy tartja, hogy szellemek és istensé¬
gek lakják őket. Ezek a helyek szertartások helyszínéül is szolgálnak.
Vadászati tilalom van bennük, és felgyújtani sem szabad a bozótot.
A szent erdők gondozását és védelmét hagyományosan egy bizonyos
család tagjaira bízták. A favágást, a gyógynövények és ehető növények
gyűjtését a helyi közösségek szabályozták (Houngbo, 2019). Beninben
közel háromezer szent liget van. Ezek 18 000 hektáron terülnek el, ami
az ország területének 0,1690-a. Maguk a ligetek kicsik, csak tizedük
haladja meg az öthektáros méretet (Soury, 2007). Az erdők egyébként
fogyóban vannak Beninben: 1990-ben még az ország felét borította
erdő, ez most már csak alig 40%.
Sokan úgy gondolják, hogy a szentség megéléséhez tartozik az ámu¬
lat, a csodálkozás, a transzcendens tudatosodása. Mindnyájan valahogy
14 Nagy köszönettel tartozunk Simon Beardnek a Cambridge Egzisztenciälis Kockä¬
zat Tanulmányi Központtól a természet belső értékéről folytatott beszélgetésekért,
melyekből nagyon sokat tanultunk arról, hogy miként lehet meghatározni a termé¬
szet erkölcsi értékét. Nem azt, hogy mit gondoljuk ezekről a rendkívül bonyolult
kérdésekről, hanem hogy miként gondolkozzunk róluk. A Jelentésben (11. fejezet)
az ő ötleteinek a vázlatával találkozhatunk.
144