Oldal 141 [141]
22. A globális pénzügyi rendszer
A Természetet hagyni, hogy viragozhasson, annyit tesz, mint a Ter¬
mészetbe befektetni. A kormányoknak állnak rendelkezésükre esz¬
közök, ha csak közvetett eszközök is, amelyekkel ezt elérhetik. Ezek
az adóktól, támogatásoktól, szabályozásoktól és tiltásoktól kezdve a
természetspecifikus mechanizmusokig — mint például az ökosziszté¬
ma-szolgáltatásokért történő kifizetésekig (13. szövegdoboz) és bio¬
diverzitás-kiegyenlítési rendszerekig — terjednek. Amíg a hivatalos
fejlesztési támogatáson belül a biodiverzitás finanszírozásának relatív
aránya növekedett az elmúlt években, addig a jelenlegi pénzáramok
elégtelenek a fejlődő országokban felmerülő megőrzés szükségleteihez.
A pénzáramok növelése megvalósítható adósságelengedés formájában,
közvetlen támogatásokban vagy műszaki segítségnyújtásban. A ter¬
mészeti tőkébe való állami befektetések tekintetében kötelező érvényű
célok kitűzése és ezzel a globális célkitűzések teljesítésének biztosítása
újabb fontos lépést jelentene.
A biodiverzitás veszteséghez-hanyatláshoz kapcsolódó kockázatok,
az ellátási láncok mentén található ökoszisztémák termelékenységének
és rezilienciájának csökkenése jelentős makrogazdasági és pénzügyi
következményekkel járnak. Sokkal nagyobb globális támogatást igé¬
nyelnek a kezdeményezések, amelyek arra irányulnak, hogy a pénz¬
ügyi intézmények megértsék és tudatosítsák a Természettel kapcsolatos
pénzügyi kockázatokat, és hogy az éghajlattal kapcsolatos pénzügyi
kockázatok növekedéséből tanuljunk és azokra építsünk. A központi
bankok és a pénzügyi felügyeletek a Természettel kapcsolatos pénz¬
ügyi kockázatok rendszerszintű értékelésével támogathatják ezt. Egy
sor globális követelményre van szükség, amelyeket olyan adatok kell
hogy alátámasszanak, amelyek hitelesek, s egyszersmind hasznosak
is a döntéshozatalban. Így a vállalkozások és pénzügyi intézmények
kötelezhetők lennének arra, hogy egyéb célkitűzéseikbe integrálják a
Természettel kapcsolatos megfontolásokat. Az alapgondolat végső soron
az, hogy vegyük rá ezeket, hogy mérjék fel és hozzák nyilvánosságra
a természetitőke-használatukat. A természettel kapcsolatos pénzügyi
közzétételekkel foglalkozó munkacsoport 2020-as megalapítása egy
lépés ebben az irányban.
Egyre több jel utal arra, hogy az egyéni befektetők azt kívánják a be¬
fektetési szolgáltatásokat kínálóktól, hogy azok befektetési döntéseik so¬
rán legyenek figyelemmel a fenntarthatésägra és a Természetre (UNEP
és PRI, 2019). Ha a biodiverzitás védelmét az intézményi befektetők és
eszközkezelők vagyonkezelői feladataiba ágyaznák, azzal biztosítható
lenne, hogy befektetési politikáikban számításba vegyék a természeti
139