Page 137 [137]
20. A gazdasági fejlődés mérése
családtervezésre és reproduktív egészségre költenek, hasznosabb, mint
az a dollár, amit mezőgazdasági kutatásra, rotavírus elleni oltásra, óvo¬
dai nevelésre, kereskedelemtámogatásra vagy akár moszkitóhálókra for¬
dítanak (Kohler és Behrman, 2018). A demográfiai átmenetet gyorsító
eszközként a közösségi alapú családtervezési és reproduktív egészséggel
foglalkozó programokat ma már alapvetőnek kellene tekinteni.
20. A gazdasági fejlődés mérése
A standard gazdasági mérőszámok, mint a GDP, félrevezetőek lehetnek.
Ha a cél a generációkon átívelő jóllét (vagyis a társadalmi jóllét) védelme¬
zése és elősegítése, akkor a kormányoknak az inkluzív vagyont kellene
mérniük (ami a társadalom eszközeinek a mérése). Az inkluzív vagyon
a termelt tőke, a humán tőke és a természeti tőke számviteli értékeinek
az összege. Ez a mérőszám közvetlenül megfeleltethető a generációkon
átívelő jóllétnek ( Jelentés, 17. fejezet): ha egy változás javítja a társadalmi
jóllétet, az emeli az inkluzív vagyont is; ha a változás rontja a társadalmi
jóllétet, akkor csökkenti az inkluzív vagyont. A társadalmi jóllét és az
inkluzív vagyon nem ugyanazok a fogalmak, de együtt mozognak. Az
inkluzív vagyon értéke ott rejlik a gazdasági számlákban.
A természetitőke-számvitel szükséges lépés az inkluzív vagyon
számláinak létrehozásához. Lehetővé teszi számukra, hogy megértsük
és értékeljük a Termeszet szolgältatäsainak helyet a gazdasägunkban,
beleertve azokat a szolgältatäsokat, amelyek felett rendszerint ätsik¬
lunk; lehetővé teszi számunkra, hogy nyomon kövessük a természeti
tőke mozgását az időben (ez a fenntarthatósági vizsgálat előfeltétele); és
módot nyújt a politikák természeti tőkére gyakorolt hatásának megbecs¬
lésére (ez a politikaelemzés előfeltétele).
A természetitőke-számvitel és -értékelés keretrendszere fejlesztés
alatt áll, sok esetben az ENSZ Környezeti-gazdasági Számvitel Rend¬
szerén keresztül (System of Environmental Economic Accounting,
SEEA). Az országok elkezdik beépíteni a természeti tőkét és az öko¬
szisztéma-szolgáltatásokat a sikeres gazdaság nemzeti mutatóiba. Kína
bruttó ökoszisztéma terméke (Gross Ecosystem Product) és Új-Zéland
életszínvonal keretrendszere (Living Standards Framework) jó példák
erre ( Jelentés, 12. és 13. fejezet).
Jelenleg a természetitőke-számlák alkalmazása gyerekcipőben jár.
A fizikai számlákba és az ökoszisztémák értékelésébe való befektetések
növelése javítaná azokat. A nemzeti számlák kialakításában folytatott
135