Seite 121 [121]
17. Inkluzív vagyon és társadalmi jóllét
köteleznék arra, hogy kártérítést fizessen a folyó alsó szakaszán
gazdálkodóknak.
De a kompenzáció nem valószínű, amikor a kár forrása sok
mérföldnyi távolságban van, a kárvallottak szétszórtan élő gaz¬
dálkodók, és a károkozás nem is korlátozható azokra a földműve¬
sekre, akik nem alkudtak meg a vállalattal. A problémákat fokoz¬
za, hogy a károk gazdaságról gazdaságra nem egyformák — számít
a földrajzi elhelyezkedés is. Ezen túlmenően a folyó alsó folyása
mentén gazdálkodók esetleg rá sem jönnek, hogy a gazdaságuk
termelékenységének a csökkenése a felső folyás mentén történő
fakitermelésre vezethető vissza. A fakitermelő vállalat működési
költsége ilyen körülmények között alacsonyabb lenne, mint az er¬
dőirtás társadalmi költsége (az utóbbi, legalábbis első pillantásra a
cég fakitermelési költsége és az összes károsult által elszenvedett
kár összege lenne). Tehát az export implicit támogatást tartalmazna
(az externáliát), amelyet az alsó folyás mentén gazdálkodók fizetnek
meg. Es akkor még nem említettük az erdő lakóit, akik ezután
még szűkösebb körülmények között élnek majd. Ez a támogatás
nem kerül nyilvánosságra, de vagyontranszfert jelent az exportáló
országból az importáló országba. Ironikus módon, ebben az esetben
épp az exportáló ország legszegényebb lakói járulnának hozzá a
valószínűleg gazdag ország átlag importőrének bevételeihez. Ez
sehogy sem helyes.
Az externáliákkal összefüggő gazdasági hulladéktól eltekintve
a példának van egy figyelemre méltó vonása, amelyet a szabadke¬
reskedelem méltatásakor ritkán jegyeznek meg. Mivel az alacsony
jövedelmű országok nagymértékben rászorulnak a nyersanyagok
kivitelére (kávé, tea, cukor, faanyag, rostok, pálmaolaj és ásványi
anyagok), a vagyon rejtett transzferäläsa törtenik felölük az importör
országokba. Ha az importáló ország gazdag (ahogy sok esetben az),
akkor ez a vagyontranszfer csak tovább rontja ezt a különbséget.
A vagyontranszfer egyik ország nemzeti számláiban sem jelenik
meg, mivel a nemzeti számlák nem rögzítik az externáliákat.
A példa általános érvényű üzenetet is tartalmaz. A modern fo¬
gyasztási minták, mivel függenek a világ messzi tájairól importált
elsődleges termékektől, hajlamosak az alulárazásra. Mégpedig a
forrásnál alulárazottak, az ismertetett példához hasonló okok miatt.
Az, hogy a végtermékek alulárazottak, arra ösztönzi az embere¬
ket, hogy ne csak túl sokat fogyasszanak, de az ökológiailag káros
termektipusokat fogyasszäk. Toväbbä a kutatäs-fejlesztesi kiadäsok
119