A globális közösségi befektető szempontjából az érvelés sokkal össze¬
tettebb. O az emberiség nevében érvel." Ahogy igyekszik rátalálni arra
a fogyasztäs-befektetes kombinációra, amelyet ajánlhatna a világnak
(és ne feledjük, hogy befektetésen a tőkejavak mindhárom kategóriá¬
jába történő befektetést értjük), a különböző tőkejavak hozamait nem
fogja az általa ajánlott kombinációtól függetlennek tekinteni. Még az
államkötvényekkel elérhető hozamra is hatással lenne a döntése. De a
magánbefektető szerepében alkalmazott érveléssel jellegében hasonló
gondolatmenet azt sugallja neki, hogy amit el akar érni, az a társadalmi¬
lag kívánatos és társadalomökológiailag lehetséges jövő ideális metszés¬
pontja, tehát ez a metszéspont lesz a kombináció, amelyet helyesel. Az
általa ajánlott kombináció pedig az, amelyiknél a fogyasztás zársadalmi
diszkontrátája minden egyes időszakban egyenlő a tőkejavak zársadalmi
megtérülési rátáival.
Azzal, hogy a két rátatípus meghatározásába bevontuk a társadalmi
kifejezést, jelezni szeretnénk, hogy a közösségi befektető ezeket a rátá¬
kat a közjó alapján veszi figyelembe, nem saját személyes haszna sze¬
rint." A számviteli árakat használja majd a tőkejavak értékeléséhez, nem
a piaci árakat. A termelt és humán tőke befektetéseknek tulajdonított
káros környezeti externáliák azt jelentik, hogy a tőkejavak e két tág érte¬
lemben vett kategóriájának megtérülési rátája alacsonyabb, mint a piaci
megtérülési ráta. Hasonlóképpen, mivel az emberek nem internalizálják
mások leszármazottainak jóllétét, a fogyasztás társadalmi diszkontrátája
alacsonyabb lenne, mint a megfelelő magánráta. Mindent összevetve,
társadalmi befektetőként a befektetőnk igyekszik majd arra ösztökélni
a kormányokat, hogy olyan politikákat tervezzenek, amelyek a ma¬
gánbefektetőket ráveszik, hogy a jelenleginél több forrást fektessenek
a természeti tőkébe. A feladat az lenne, hogy a portfóliók a természeti
tőke irányába billenjenek.
A befektető gondolatmenete korlátozottabb megfontolásokon alapul, ha az országa
állampolgára szerepét veszi fel, de még ez is sokkal tágabb lenne, mint a magánbe¬
fektetőként betöltött szerep esetén.
A közjavak kifejezést már nem használják túl gyakran a közgazdászok körében,
helyette a , társadalmi jóllét" fogalmát preferálják, mivel ez utóbbi az etikai meg¬
fontolások szélesebb körét foglalja magába.