Oldal 81 [81]
10. Környezeti externáliák
10. szövegdoboz
Externaliak és jogok
Habár az externáliák gazdaságtanának mindig is központi eleme
volt a tulajdonjogok alapítása és védelmének kudarca, abban a jogok
elnevezés használata nem szerencsés." Alapvető jogokról van szó,
nem azokról a jogokról, amelyekkel embereket vagy szervezeteket
ruháznak fel, mert kulcsszerepet játszanak az emberi jóllét előse¬
gítésében. Azonban még az alapvető jogok is indoklásra szorulnak.
Mint máshol is a biodiverzitás gazdaságtanában, az intézkedések
megítéléséhez mérlegelni kell az átváltásokat (trade-off). A jogok
rövidre zárják ezek bonyolultságát.
Talán a legszembetűnőbb és egyben legérzékenyebb terület, ahol
a jogok összeütközhetnek, a reprodukció. Az 1994-es Nemzetközi
Népesedési és Fejlesztési Konferencia újra megerősítette a család¬
tervezés és az egészséges reprodukció témáihoz kapcsolódó jogok
nyelvezetét. A Konferencia nyilatkozatának fő megállapításai:
, A reprodukciós jogok [...] minden pár és egyén azon alapvető
jogának elismerésén alapulnak, hogy szabadon és felelősen dönthes¬
sen gyermekeik számáról, azok születésének idejéről és a születésük
között eltelő időről, hogy hozzáférhessenek az ehhez szükséges
információkhoz és eszközökhöz, és hogy a lehető legjobb szexuális
és reprodukciós egészségre tehessenek szert." (UNFPA, 1995: 3.
szakasz, 7. fejezet."?)
Az ebben a szövegdobozban szereplő adatok forrása: A. Dasgupta és Dasgupta
(2017).
Az erkölcsfilozófusok úgy érvelnének, hogy a családtervezési programok értéke¬
lésekor figyelembe kellene venni azt az életminőséget, amely a programok követ¬
keztében csorbul. Mi elkerüljük ezeket a nehéz problémákat, feltételezve, hogy
a körültekintő szülők úgy valósítják meg családalapítási vágyaikat, hogy közben
szem előtt tartják az utódaik és, rekurzív módon, azok utódainak potenciális jóllé¬
tét. A népességetika fenti és kapcsolódó kérdéseiről lásd: Dasgupta (2019).
79