Oldal 73 [73]
OCR
9. A hatásegyenlőtlenség kezelése, 2: A világ népessége A két globális népesség-előrejelzés közötti különbség valójában csak 2070 után válik jelentőssé. Addig a kettő közti különbség kevesebb mint 596. Ez pedig sokkal fontosabb, mint a különbségük a 2100-as évre. A Természet a vele szemben támasztott igényekre reagál, nem számítja az igény változásának rátáját, sem az igény változása rátája változásának a rátáját. Amikor ökoszisztémák terméketlen állapotba billenek át, a változás rendszerint nem visszafordítható (kivételes körülmények között igen, de csak hatalmas költségek árán). Globális szempontból, amennyiben 2070-re még néhány planetáris korlátot átlépünk (1. melléklet), a 2100ra előrevetített népességszámok eltérései elhanyagolható jelentőséggel bírnak. Az SDG-k visszafogottan viszonyulnak a népesedési kérdéshez, azonban nehéz elképzelni, hogy fenntarthatóak lennének ennek a problémának a kezelése nélkül (tekintetbe véve a népesség szerepét a lermészettel szembeni igények vonatkozásában), még a teljesítési határidő 2030 utáni egy vagy több évtizeddel való kitolása esetén sem. Azzal érveltek, hogy a globális középhőmérséklet-emelkedés 2 °C alatt tartásának célja az ipari forradalom előtti időszakhoz képest valószínűleg nem tartható, hacsak a népességnövekedés jelentősen nem csökken (O’Neill et al. 2010), a 2015-ös &ghajlatvältozässal foglalkozö Pärizsi Megállapodás mégsem említi a népesség kérdését vagy azt a problémát, hogy a világon a legszegényebb nők többsége számára nem elérhetőek a családtervezés eszközei. Ma az EU-ból Afrikába irányuló nemzetközi segélyek kevesebb mint 196-át fordítják családtervezésre. A családtervezés iránti kielégítetlen igény nagyságrendjéről a 8. szövegdoboz nyújt válogatást. 5 Az ezzel kapcsolatos magyarázatért hálásak vagyunk Patrick Gerlandnak, az ENSZ népesedési osztálya munkatársának. 71
