Oldal 73 [73]
9. A hatásegyenlőtlenség kezelése, 2: A világ népessége
A két globális népesség-előrejelzés közötti különbség valójában csak
2070 után válik jelentőssé. Addig a kettő közti különbség kevesebb mint
596. Ez pedig sokkal fontosabb, mint a különbségük a 2100-as évre.
A Természet a vele szemben támasztott igényekre reagál, nem számítja
az igény változásának rátáját, sem az igény változása rátája változásának
a rátáját.
Amikor ökoszisztémák terméketlen állapotba billenek át, a változás
rendszerint nem visszafordítható (kivételes körülmények között igen,
de csak hatalmas költségek árán). Globális szempontból, amennyiben
2070-re még néhány planetáris korlátot átlépünk (1. melléklet), a 2100¬
ra előrevetített népességszámok eltérései elhanyagolható jelentőséggel
bírnak.
Az SDG-k visszafogottan viszonyulnak a népesedési kérdéshez,
azonban nehéz elképzelni, hogy fenntarthatóak lennének ennek a prob¬
lémának a kezelése nélkül (tekintetbe véve a népesség szerepét a ler¬
mészettel szembeni igények vonatkozásában), még a teljesítési határidő
2030 utáni egy vagy több évtizeddel való kitolása esetén sem. Azzal
érveltek, hogy a globális középhőmérséklet-emelkedés 2 °C alatt tar¬
tásának célja az ipari forradalom előtti időszakhoz képest valószínű¬
leg nem tartható, hacsak a népességnövekedés jelentősen nem csökken
(O’Neill et al. 2010), a 2015-ös &ghajlatvältozässal foglalkozö Pärizsi
Megállapodás mégsem említi a népesség kérdését vagy azt a problémát,
hogy a világon a legszegényebb nők többsége számára nem elérhetőek a
családtervezés eszközei. Ma az EU-ból Afrikába irányuló nemzetközi
segélyek kevesebb mint 196-át fordítják családtervezésre. A családter¬
vezés iránti kielégítetlen igény nagyságrendjéről a 8. szövegdoboz nyújt
válogatást.
5 Az ezzel kapcsolatos magyarázatért hálásak vagyunk Patrick Gerlandnak, az
ENSZ népesedési osztálya munkatársának.
71