Oldal 59 [59]
OCR
6. Nem fenntartható gazdasági fejlődés A bioszféra kiterjedésében véges, tehát az általa nyújtott javak és szolgáltatások árama korlátos. A saját tevékenységeinket hasonlíthatjuk a fenti példázatban szereplő halászathoz, de attól eltérően mi élünk a tóban, és nem külső szereplők vagyunk. Javakat és szolgáltatásokat nyerünk a bolygónktól, és abba raktározzuk el a hulladékunkat: az anyag egyensúlyban kell legyen. Amit a bolygónktól adott időszakban elveszünk és hulladékként visszajuttatunk, az az ökológiai lábnyonunkként ismert. Tehát a lábnyom nemcsak a bioszférából kinyert és betakarított javakat és szolgáltatásokat foglalja magába, hanem azt az ütemet is, amellyel a bioszféra képes kezelni a hulladékunkat. Az ellátó, szabályozó, fenntartó és kulturális szolgáltatások teljes készlete jut ebben szerephez. A közgazdászok szóhasználatával élve az ökológiai lábnyomunkat a bioszférával szemben támasztott kereslerfünknek nevezhetjük.°® Ehrlich és Holdren klasszikus munkájában (1971) a környezeti hatás kifejezést használta az általunk fent említett ökológiai lábnyom vagy kereslet fogalmának megfelelőjeként. A szerzők alkotóelemeire bontották az emberiség bioszférára gyakorol hatását a tevékenységeink és annak a hatékonyságnak a tekintetében, amellyel a bioszféra által nyújtott javakat és szolgáltatásokat átalakítjuk a tevékenységeinkhez. Logikus módon a globális GDP-t használták az emberi tevékenység méréseként, és azt figyelték meg, hogy a technológia (és az intézmények, habár ez utóbbit kifejezetten nem említették) az, ami meghatározza a hatékonyságot, amellyel a bioszféra javait és szolgáltatásait GDP-vé alakítjuk. Azonban a globális GDP az emberi populáció nagyságának és az egy főre jutó globális GDP-nek a szorzata. Tehát három tényezővel kell számolnunk: populációméret; az egy főre jutó GDP és a hatékonyság, amellyel a bioszféra javait és szolgáltatásait GDP-vé alakítjuk; és hogy mennyire alakul át a bioszféra a globális hulladékok hatására. A tényezők természetesen nem függetlenek egymástól, és, bármely esetben, a választásunktól függenek. A termékenységi ráták hatással vannak az életszínvonalra, és fordítva: az életszínvonal alakítja a termékenységet, és mindkét mutató befolyásolja az általunk létrehozott és szerephez juttatott technológiákat és intézményeket, s egyszersmind függenek is azoktól. Mindenesetre hasznos az ökológiai lábnyomunk fent leírt hármas tagolásával dolgozni. Lehetővé teszi számunkra az átváltások (trade-off) azonosítását. Például, ha a hatékonysági tényező változatlan, 38 Az anyag egyensüly-szüksegessege Kneese, Ayres és d’Arge (1970), illetve Maler (1974) publikacidinak a fő meglátása. A Jelentés az anyagegyensúly feltételét alkalmazza annak bemutatására, hogy a gazdasági kibocsátás nem növelhető a végtelenségig. Ehhez még visszatérünk a 11. fejezetben. 57
