Oldal 59 [59]
6. Nem fenntartható gazdasági fejlődés
A bioszféra kiterjedésében véges, tehát az általa nyújtott javak és
szolgáltatások árama korlátos. A saját tevékenységeinket hasonlíthatjuk
a fenti példázatban szereplő halászathoz, de attól eltérően mi élünk a
tóban, és nem külső szereplők vagyunk. Javakat és szolgáltatásokat nye¬
rünk a bolygónktól, és abba raktározzuk el a hulladékunkat: az anyag
egyensúlyban kell legyen. Amit a bolygónktól adott időszakban elve¬
szünk és hulladékként visszajuttatunk, az az ökológiai lábnyonunkként
ismert. Tehát a lábnyom nemcsak a bioszférából kinyert és betakarított
javakat és szolgáltatásokat foglalja magába, hanem azt az ütemet is,
amellyel a bioszféra képes kezelni a hulladékunkat. Az ellátó, szabályo¬
zó, fenntartó és kulturális szolgáltatások teljes készlete jut ebben szerep¬
hez. A közgazdászok szóhasználatával élve az ökológiai lábnyomunkat a
bioszférával szemben támasztott kereslerfünknek nevezhetjük.°®
Ehrlich és Holdren klasszikus munkájában (1971) a környezeti hatás
kifejezést használta az általunk fent említett ökológiai lábnyom vagy
kereslet fogalmának megfelelőjeként. A szerzők alkotóelemeire bontot¬
ták az emberiség bioszférára gyakorol hatását a tevékenységeink és an¬
nak a hatékonyságnak a tekintetében, amellyel a bioszféra által nyújtott
javakat és szolgáltatásokat átalakítjuk a tevékenységeinkhez. Logikus
módon a globális GDP-t használták az emberi tevékenység méréseként,
és azt figyelték meg, hogy a technológia (és az intézmények, habár ez
utóbbit kifejezetten nem említették) az, ami meghatározza a hatékony¬
ságot, amellyel a bioszféra javait és szolgáltatásait GDP-vé alakítjuk.
Azonban a globális GDP az emberi populáció nagyságának és az
egy főre jutó globális GDP-nek a szorzata. Tehát három tényezővel kell
számolnunk: populációméret; az egy főre jutó GDP és a hatékonyság,
amellyel a bioszféra javait és szolgáltatásait GDP-vé alakítjuk; és hogy
mennyire alakul át a bioszféra a globális hulladékok hatására. A ténye¬
zők természetesen nem függetlenek egymástól, és, bármely esetben, a
választásunktól függenek. A termékenységi ráták hatással vannak az
életszínvonalra, és fordítva: az életszínvonal alakítja a termékenységet,
és mindkét mutató befolyásolja az általunk létrehozott és szerephez
juttatott technológiákat és intézményeket, s egyszersmind függenek
is azoktól. Mindenesetre hasznos az ökológiai lábnyomunk fent leírt
hármas tagolásával dolgozni. Lehetővé teszi számunkra az átváltások
(trade-off) azonosítását. Például, ha a hatékonysági tényező változatlan,
38 Az anyag egyensüly-szüksegessege Kneese, Ayres és d’Arge (1970), illetve Maler
(1974) publikacidinak a fő meglátása. A Jelentés az anyagegyensúly feltételét alkal¬
mazza annak bemutatására, hogy a gazdasági kibocsátás nem növelhető a végtelen¬
ségig. Ehhez még visszatérünk a 11. fejezetben.
57