Page 52 [52]
OCR
I. RÉSZ. A JELENLEGI HELYZET ÉS ANNAK OKAI legalacsonyabb értékére következtethetünk egy víztisztító telep megépítésének költségeiből; és igy toväbb.?° A természeti tőke számviteli értékére vonatkozó becslések jórészt a mai napig nem tartalmazzák azokat az egészségügyi javakat, melyeket az ökoszisztémák zöld területei nyújtanak a számunkra. Még ennél is nagyobb az elmaradás a zöld területek mentális egészségünkre gyakorolt pozitív hatásai tekintetében. Azonban terjed a felismerés, miszerint fontos, hogy az egészségügyi haszon megjelenjen a természetitőke-számlákban, és egyre több tanulmányban kísérlik meg ezt az értékét megállapítani (White et al. 2016). Az emberiség képtelen lenne életben maradni a bőrön és a belekben, a légúti és húgyivarszervekben megtalálható mikrobiális flóra gazdag biodiverzitása nélkül. Ezek befolyásolják a betegségekkel szembeni hajlamunkat, és fontos szerepet játszanak az egészségünk megőrzésében a változó környezeti feltételek között. A természeti környezetben és a saját szervezetünkben megtalálható baktériumok, vírusok, gombák, archeák és protozoák közötti állandó kölcsönhatás következtében mi magunk is ökoszisztémák vagyunk. Szükségünk van a sok különböző mikrobióta-forrással való kontaktusra. A biodiverzitás csökkenése hatással lehet és hatással is van az egészségünkre (pl. gyengébb ellenálló képesség a betegségekkel szemben). Kutatások szerint a városi környezetek makro-biodiverzitása (pl. növények, fák) összefüggésben áll a mikróbák sokféleségével és ebből következően az egészséges emberi mikrobiommal, amelynek közismerten számos egészségügyi vonatkozása van ( Jelenzés, 11. fejezet). Arra is van bizonyíték, hogy a lermészettel való gyakori kontaktus nemcsak a hosszú távú hedonikus jólléthez (boldogsághoz, örömhöz) járul hozzá, de az élettel való általános elégedettséghez is. Egy sor nagyléptékű, nemzeti felmérésekből nyert adatokra támaszkodó európai kutatás arra mutatott rá, hogy a nagyobb kiterjedésű zöldterületek környékén lakókat kevesebb mentális stressz éri. Egy, az Egyesült Királyság több mint 10 000 lakosára kiterjedt idősoros vizsgálat azt találta, hogy a zöldebb városi terület magasabb élet iránti elégedettséget eredményez (White et al. 2013).? 3 Kiváló beszámolók láttak napvilágot ebben a tárgyban: Freeman (2003) munkája; és esszék Hague, Murty és Shyamsundar (2011) kötetében. Kareiva és társai (2011), valamint Vincent (2011) munkái olyan értékelési módszerek jól követhető leírását tartalmazzák, amelyek a természeti tőke ökoszisztéma-szolgáltatások biztosításában mért termelékenységét becslik. Lásd a Jelentés 11. fejezetét a hedonikus jóllét és az élettel való elégedettség mérése közötti megkülönböztetésről. 30 50
