Page 52 [52]
I. RÉSZ. A JELENLEGI HELYZET ÉS ANNAK OKAI
legalacsonyabb értékére következtethetünk egy víztisztító telep meg¬
építésének költségeiből; és igy toväbb.?°
A természeti tőke számviteli értékére vonatkozó becslések jórészt
a mai napig nem tartalmazzák azokat az egészségügyi javakat, me¬
lyeket az ökoszisztémák zöld területei nyújtanak a számunkra. Még
ennél is nagyobb az elmaradás a zöld területek mentális egészségünkre
gyakorolt pozitív hatásai tekintetében. Azonban terjed a felismerés,
miszerint fontos, hogy az egészségügyi haszon megjelenjen a termé¬
szetitőke-számlákban, és egyre több tanulmányban kísérlik meg ezt
az értékét megállapítani (White et al. 2016). Az emberiség képtelen
lenne életben maradni a bőrön és a belekben, a légúti és húgyivarszer¬
vekben megtalálható mikrobiális flóra gazdag biodiverzitása nélkül.
Ezek befolyásolják a betegségekkel szembeni hajlamunkat, és fontos
szerepet játszanak az egészségünk megőrzésében a változó környezeti
feltételek között. A természeti környezetben és a saját szervezetünkben
megtalálható baktériumok, vírusok, gombák, archeák és protozoák kö¬
zötti állandó kölcsönhatás következtében mi magunk is ökoszisztémák
vagyunk. Szükségünk van a sok különböző mikrobióta-forrással való
kontaktusra. A biodiverzitás csökkenése hatással lehet és hatással is
van az egészségünkre (pl. gyengébb ellenálló képesség a betegségekkel
szemben). Kutatások szerint a városi környezetek makro-biodiverzitása
(pl. növények, fák) összefüggésben áll a mikróbák sokféleségével és eb¬
ből következően az egészséges emberi mikrobiommal, amelynek közis¬
merten számos egészségügyi vonatkozása van ( Jelenzés, 11. fejezet). Arra
is van bizonyíték, hogy a lermészettel való gyakori kontaktus nemcsak
a hosszú távú hedonikus jólléthez (boldogsághoz, örömhöz) járul hoz¬
zá, de az élettel való általános elégedettséghez is. Egy sor nagyléptékű,
nemzeti felmérésekből nyert adatokra támaszkodó európai kutatás arra
mutatott rá, hogy a nagyobb kiterjedésű zöldterületek környékén lakó¬
kat kevesebb mentális stressz éri. Egy, az Egyesült Királyság több mint
10 000 lakosára kiterjedt idősoros vizsgálat azt találta, hogy a zöldebb
városi terület magasabb élet iránti elégedettséget eredményez (White
et al. 2013).?
3 Kiváló beszámolók láttak napvilágot ebben a tárgyban: Freeman (2003) munkája;
és esszék Hague, Murty és Shyamsundar (2011) kötetében. Kareiva és társai (2011),
valamint Vincent (2011) munkái olyan értékelési módszerek jól követhető leírását
tartalmazzák, amelyek a természeti tőke ökoszisztéma-szolgáltatások biztosításá¬
ban mért termelékenységét becslik.
Lásd a Jelentés 11. fejezetét a hedonikus jóllét és az élettel való elégedettség mérése
közötti megkülönböztetésről.
30
50