indul, amelyek lehullatott leveleikkel beborítják a talaj felszínét
és azt a vékony talajréteget, amelyre a gyökerek által kiválasztott
anyagok és a talaj mikroorganizmusai fejtik ki hatásukat. A gombák
óriási hálózata, ami a hajszálgyökereket (gyököcskéket) kapcsolja
egy sor különböző talajtápanyaghoz és a vízhez, segíti a nitrogén¬
megkötést (szabályozó szolgáltatás). A nitrogén makrotápanyag,
ami nélkülözhetetlen a táplálékláncban.
A talaj szintén egy fontos gyógyszerraktár (ellátó szolgáltatás).
Pepper és társai (2009) arról számoltak be, hogy az 1983 és 1994
között engedélyezett antibakteriális hatóanyagok 7596-a és az új
rákgyógyszerek 6096-a a talajból származott, csakúgy, mint az 1989
és 1995 között engedélyezett összes gyógyszer 60%-a.
A talaj biodiverzitását fenyegető tényezőket feltérképezése azt
mutatja, hogy a legmagasabb kockázatnak kitett területek gyakran
azok a körzetek, ahol legmagasabb a talaj biológiai sokfélesége (4.
ábra). Kidolgoztak egy kockázatmutatót nyolc olyan tényező kombi¬
nálásával, amelyek veszélyt jelentenek a talaj egészségére: talajszint
feletti diverzitáscsökkenés, szennyezés és tápanyag-túlterhelés, túl¬
legeltetés, intenzív mezőgazdaság, tűz, talajerózió, sivatagosodás
és éghajlatváltozás (Orgiazzi et al. 2016).
Ha a talaj biodiverzitása teljes mértékben eltűnne, a szárazföldi
élelmiszerrendszer működése megszűnne. Wagg és társai (2014)
lineáris kapcsolatot találtak az összes mért ökoszisztéma-funkció és
a talajbiodiverzitás-mutatók között. A talaj biodiverzitásának csök¬
kenése számos környezeti problémához járul hozzá, mint például az
édesvíztestek tápanyag-túlterhelése (eutrofizáció), a csökkenő talaj¬
szint feletti biológiai sokféleség és a globális felmelegedés. A talaj
biodiverzitásának csökkenése az alapvető folyamatok működésének
romlását okozza.