Page 41 [41]
OCR
2. Biodiverzitás és ökoszisztéma-szolgáltatások 2. szövegdoboz A talaj A talaj, vagy ahogy az ökológusok nevezik, a pedoszféra, a biodiverzitással kapcsolatos közbeszédben sokkal kevesebbszer jelenik meg, mint a szárazföldi és tengeri ökoszisztémák. Beach, Luzzadder-Beach és Dunning (2019) a talajt ,a biodiverzitás titokzatos anyagának" nevezi. A talaj nagyjából fele levegőből és vízből áll, 45%-a ásványi, 590-a szerves anyag. Ennek az 596-nak mindössze 10%-a élő, azonban ez a 1096 mutatja fel a bioszféra legnagyobb sokféleségét. Egy becslés szerint a talaj tartalmazza a szárazföldi szén 8096-át, azzal az elkerülhetetlen becsléssel, hogy a szénkörforgässal kapcsolatos bizonytalansägunk 25%-a a talajeröziöra vezethetö vissza. A talajban élő szervezetek között vannak földigiliszták, fonalférgek, ízeltlábúak, protozoonok, gombák és baktériumok, de ez a két utóbbi messze a leggyakoribb. Ezek az organizmusok táplálékhálókat alkotnak, ezekből fakadnak a talaj ökoszisztéma-folyamatai, mint a tápanyagciklus, a szénmegkötés, a nitrogéntárolás és a víztisztítás, és fontos építőelemei az anyag, az energia és a tápanyagok globális körforgásának. A molekuláris genetika legújabb kutatásai felfedték a növényi gyökerekhez kapcsolódó gombák és baktériumok óriási diverzitását. Sokféle szerepet töltenek be, például elősegítik a növények növekedését a növények tápanyag-ellátásának fokozásával és a növényevőkkel és kórokozókkal szembeni védelemmel (Orgiazzi et al. 2016). Becslések szerint a Föld fajainak 25%-a kizärölag a talajban vagy talajkomposztban el. A 2016-os Globális Talajbiodiverzitäs Atlasz volt a talajban zajló élet feltérképezésére tett első globális léptékű kísérlet (4. ábra). A biodiverzitás a trópusi esőerdők talajában a legnagyobb, a sivatagokban a legkisebb. A talaj mindig is a világ legnagyobb szénelnyelője volt. Azonban friss kutatások szerint a talaj nettó szén-dioxid-kibocsátóvá is válhat annak hatására, hogy az éghajlatváltozás miatt szaporábbá válik a növényekkel és állati anyagokkal táplálkozó szervezetek légzése (Lugato, Leip és Jones, 2018). A talaj szolgáltatja a növények és a szárazföldi biodiverzitás számára szükséges víz nagy részét is. A talajvíz a világ édesvízkészletének 6596-a, a globális földművelés kibocsátása 90%-änak forrása, és az élelmiszerből származó energiánk több mint 9990-át adja (Pimental és Burgess, 2013). A talaj dinamikája a növényekből 39
